Címke archívum: Nyugdíj

Egyszerű befektetési stratégiák

Úgy érzed, hogy nem érdekelnek a befektetések?

Vigyázz, könnyen kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy mégis befektetési döntést kell hoznod. Ha például tagja vagy valamely nyugdíjpénztárnak, akkor már választottál befektetési portfóliót. Emlékszel még, mibe tetted a pénzed? Tudatos döntést hoztál?

Dönts az információk birtokában! Ebben a cikkben néhány alapfogalmat tisztázunk és adok két könnyen megvalósítható ötletet. Ez a cikk tényleg az alapokról szól, elsősorban azoknak készült, akik nem értenek a befektetésekhez.

Mit jelent a részvény? Mi a kötvény?

Mik azok a részvények? A részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha vásárolsz 10 db OTP részvényt, akkor egy kis részben a bank tulajdonosává válsz. Az esetleges nyereség két módon jelentkezhet: Emelkedhet az árfolyam és ha drágábban adod el a részvényeket, akkor ezt realizálod. A másik lehetőség  a haszonra a kifizetett osztalék. Ha egy vállalat nyereséges, akkor a közgyűlés dönthet úgy, hogy a nyereség egy részét kifizetik a tulajdonosoknak. Ez az osztalék. Ha vállalat növekedést tervez, akkor az osztalékot inkább befektetik, ha már a vállalat elérte a kívánt méretet, akkor valószínűbb az osztalék kifizetése. Fontos tehát, hogy a jól működő vállalatok esetében sem törvényszerű az osztalék kifizetése.

Mit jelent a kötvény? A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényt veszel (például magyar állampapírt), akkor kölcsönadod a pénzed a kötvény kibocsájtójának, aki ezért kamatot fizet és megígéri, hogy lejáratkor visszakapod a tőkét.

A portfóliód felépítése

Ha befektetési portfóliót akarsz felépíteni, akkor érdemes meghatároznod a kockázatos, de várhatóan magasabb hozamú és a biztonságos, de várhatóan alacsonyabb hozamú eszközök arányát.

Különösen a részvények esetében nagyon fontos kérdés az időzítés. Mikor, mit vegyen a befektető? Hogyan döntenek a profik? Milyen elemzési módszerekkel vizsgálnak meg egy befektetési eszközt?

A technikai elemzés módszertana figyelmen kívül hagyja a részvényt kibocsátó vállalat elemzését, ehelyett a grafikonok, vagyis a piaci kereslet-kínálat alakulása, az árfolyamok változása alapján próbálják meghatározni az adott értékpapír árfolyamának jövőbeli mozgását. Ez a módszter főleg a rövid távú döntések meghozatalában segíthet.

A fundamentális elemzés ezzel szemben a vállalat valós belső értékét próbálja meghatározni. Warren Buffet, a világ egyik leggazdagabb embere is ezen elv alapján válogatja ki befektetési célpontjait. Ha egy vállalat valós belső értéke magasabb, mint a pillanatnyi tőzsedei ára, akkor közép és hosszú távon várható az adott részvény felértékelődése.

Ha Te félre akarsz tenni havi ötvenezer forintot a nyugdíjadra, akkor valószínűleg nem akarod megtanulni a különböző elemzési módszereket. A legtöbbeknek sem ideje, sem érdeklődése nincs ehhez.

Íme két egyszerű befektetési stratégia, melyet akár “készen” is megvehetsz egy alapkezelőtől, pénztártól vagy biztosítótól.

Az első stratégia szerint – figyelembe véve a kockázat tűrő képességedet – határozz meg egy részvény – kötvény arányt. A példa kedvéért dönthetsz úgy hogy 50% állampapír mellett 50% részvényhányadot tartasz. Negyedévente vagy félévente nézz rá a számládra. Ha részvények ára emelkedett, akkor a részvények eladásával (vagy új kötvénybe történő befektetéssel) egyenlítsd ki az arányt. Így a kockázatos részen elért magasabb hozam egy részét átteszed a biztonságosabb állampapírba. Ha a követekző negyedévben a részvények ára esik, akkor az állampapír részből átcsoportosítod a pénz egy részét részvényekbe, vagyis olcsóbban vásárolsz belőlük. Így működnek a vegyes befektetési alapok. Ha tehát tetszik ez a megközelítés, de nem akarsz ezzel foglalkozni és inkább egy alapkezelőre bízod a pénzedet, akkor nézz szét a vegyes befektetési alapok piacán.

A másik megközelítési mód a céldátumos befektetés. Az USA-ban nagy hagyománya van a nyugdíj célú megtakarításoknak. Az amerikai polgárok felismerték, hogy a részvénypiacok múltbéli teljesítménye jelentősen meghaladta az amerikai állampapírok hozamát, ugyanakkor a részvénybefektetések magasabb kockázatot hordoznak. Képzeld csak el, hogy mi történne, ha nyugdíj előtt fél évvel jönne egy 30-40%-os tőzsdei összeomlás… A megoldás az, hogy kezdetben magasabb részvényhányadot tartunk, majd ahogy öregszünk és közeledünk a céldátumhoz (például a nyugdíjbamenetelhez), úgy folyamatosan csökkentik a részvények arányát. Így 30 évesen akár 100% részvénybe teszik a pénzünket, míg 60 évesen már szinte csak állampapírba fektetik azt. Ha szeretnéd, egy kis odafigyeléssel te is összeállíthatsz és menedzselhetsz egy ilyen portfóliót, de ha inkább profikra bíznád a pénzed kezelését, akkor Magyarországon is találhatsz ilyen “kész” lehetőségeket. A céldátumos eszközalapokat elsősorban a biztosítóknál érheted el.

Összefoglalva: Ha érdekel a befektetések világa, akkor ezt a kis cikket tekintsd egy bevezetőnek. Ha azonban ez nem a Te világod, akkor is fontos, hogy tudd: Valamennyire értened kell ehhez. Az is a tudás egy szintje, hogy tudod azt, hogy mit nem tudsz. Ismerd meg és értsd meg az alapokat, majd ezt követően a konkrét befektetési döntéseket már rábízhatod az alapkezelőkre.

Ha bővebb információra van szükséged, írj és segítek. 🙂

Fontos: A fenti információk nem elegendőek a megalapozott befektetési döntés meghozatalához. Kérlek olvasd el az ÁSZF felelősségkizárásra vonatkozó részét! 

 

Mit tanulhatunk a norvégoktól?

Te szeretnél egy negyedév alatt 21 milliárd dollárt bukni? Mielőtt kapásból nemet mondnál, érdemes feltenni a kérdést: „Mennyiből buknék 21 milliárdot? Mennyi pénz maradna a bukás után?!”

Jelen esetben a norvég nyugdíjalap negyedéves vesztesége a fenti 21 milliárd dollár, de még így is maradt nekik 980 milliárd. Így ez már csak néhány százalékos veszteség. De mi is ez a norvég nyugdíj alap?

1998.-ban Norvégia gondolt egy nagyot és az ország vezetői – politikusoktól szokatlan módon – úgy döntöttek, hogy az olajbevételeik egy részét félreteszik. Akkor úgy tervezték, hogy a 2020-as évekre ez a megtakarítás a GDP 1,3-szorosára fog növekedni. Elszámolták magukat, az alap vagyona tavaly elérte a norvég GDP 2,5-szeresét, és története során először meghaladta az ezermilliárd dollárt.

Ezer milliárd dollár. Idén az első negyedévben a Bloomberg értesülése szerint ebből buktak 21 milliárdot. Az alap megcélzott részvényhányada 70%, így ekkora esés nem különös esemény, mindenesetre a szaksajtó számára ez egy érdekes hír.

Számomra sokkal érdekesebb azonban az, hogy egy viszonylag kis ország ekkora megtakarítást halmoz fel. Mondhatni példátlan. De mit tanulhatunk ebből?

Az első tanulság: Évtizedeken át, folyamatosan fektesd be a jövedelmed egy meghatározóan nagy részét.

Norvégia 20 éven át évről-évre folyamatos megtakarítással építette fel ezt az elképzelhetetlenül nagy vagyont. Te képes vagy húsz éven át folyamatosan megtakarítani? Hogyan tudod rávenni magad arra, hogy húsz éven át befektesd a jövedelmed egy meghatározóan nagy részét? Egy egyszerű módszer lehet az, hogy előbb befekteted például a jövedelmed 20%-át, majd a maradék pénzből éled az életed. Még látványosabb lesz az eredmény, ha a teljes családi költségvetésben gondolkozol.

Nézzünk egy példát: Egy fiatal pár Székesfehérváron vesz egy új építésű lakást, melynek a havi törlesztőrészlete 100 000 Ft. E mellett befektetnek további havi 100 000 Ft-ot. Lehetséges-e a százezres törlesztő mellett ennyi pénzt félretenni? Szerintem igen, hiszen vannak olyan családok, akik havi százezer forinttal kevesebbet keresnek, s ők is megélnek valahogy. Munkám során több ezer család pénzügyeibe nyertem betekintést és azt tapasztaltam, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat bárki képes elkölteni. Mindegy, hogy havi százezret keresel vagy félmilliót, mindkét összeget el tudod költeni. Egy jó módszer lehet az, hogy előbb „eldugod magad elől a pénzt” és a maradékból élsz meg.

A második tanulság: Ne nyúlj a pénzhez! Ne vágd le az aranytojást tojó tyúkot!

A norvégok 2016.-ig nem nyúltak a tartalékhoz, akkor aztán a norvég politikusok is elgyengültek… Te meddig bírod? Hány évig tudsz megtakarítani úgy, hogy közben nem veszel ki pénzt a befektetésből?

A kamatos kamat hatásával fantasztikus eredményeket érhetsz el, de a megtakarítási idő hossza alapvetően határozza meg az eredményt. Ha például éves 5% hozam mellett befektetsz évente 600 000 Ft-ot 10 év múlva 7 924e Ft-od lesz, 20 év múlva már 20 831e Ft, míg 30 év múlva több, mint  41 853e Ft lesz a befektetésed értéke. Emiatt mondta Albert Einstein állítólag azt, hogy: „A világ legnagyobb csodája a kamatos kamat.”

Norvégia erőforrásai

Ha már Norvégia, engedjetek meg néhány személyes gondolatot. Tavaly nyáron Norvégiában nyaraltunk. A norvég nyár nagyon érdekes. A csúcshőmérséklet 18-20 C fok körül alakul, ez a norvég „kánikula”. Nyáron gyakran esik az eső, a többi évszakban pedig magyar szemmel nézve hosszúak az éjszakák, rövidek a nappalok ráadásul nagyon hideg van. Nem épp ideálisak a körülmények, de a norvégok ügyesen gazdálkodnak azokkal az erőforrásokkal, amivel rendelkeznek. Az olajipar mellett számottevő bevételük van a turizmusból. A tenger, a csodálatos fjordok, az ezer méteres hegyek vonzzák a turistákat. A norvég halászat is vezető helyen áll Európában. Élnek a lehetőségeikkel. Mondhatod ez természetes.

Elméletben természetes, de Te vajon kihasználod a lehetőségeidet? Élsz az erőforrásaiddal? A lehetőségek kicsinek látszódnak akkor, amikor jönnek és nagynak akkor, amikor már elmentek. A norvégok száz év múlva már nem tudnának az olajbevételekből tőkét felépíteni, mert ez a lehetőség most van. Te sem tudsz hetven évesen tőkét felépíteni, mert ez a lehetőség most van. Itt és most.

Flamban a folyó partján megfigyeltem a norvég vadkacsákat. A folyó erős sodrással haladt a tenger felé. Lefelé úszva a kacsák nyugodt tempóval hajtották magukat előre. Fontos, hogy a sodrásirányban is hajtaniuk kell, mert csak így tudják irányítani magukat. A tengerhez közeledve aztán irányt váltottak és erőteljes lábtempóval indultak felfele a folyón.

A norvég vadkacsák nagyon bölcsek. Tudják, hogy nem sodródhatnak az árral, hajtaniuk kell magukat. Cselekednek. Mi emberek is tanulhatunk tőlük.