Címke archívum: lakásbiztosítás

Olcsót vagy jót?

Hogyan lehet olcsó egy biztosítás?! Ügyfélként hajlamosak vagyunk a legolcsóbb megoldást keresni. Az internet világában könnyű az árakat összehasonlítani, de van, amit laikus vásárlóként nem látunk. Néhány biztosítós példát hoztam ma Nektek.

Káresetek

Az elmúlt évben az ügyfélkörömben több jégverés kár történt. A jégverés kár a gyakorlatban azt jelentette, hogy a jégeső összetörte a terasz felett a polikarbonát tetőt. Ügyfeleim bejelentették a kárt és várták a kárszakértőt. Az meg is jött, de itt ketté válik a történet. Az „A” biztosító szakértője megtekintette a törött tetőt, készített egy kalkulációt, majd számla és egyéb további papírok nélkül felajánlott egy összeget. Ügyfelünk ezt elfogadta, néhány napon belül megkapta a pénzt. Hasonló kár történt a „B” biztosító ügyfelénél is. A kárszakértő megtekintette a törött tetőt, majd lemérte a lakás összes helyiségének az alapterületét. Miután végigmérte a helyiségeket, megállapította, hogy a szerződés kötésekor a helyes adatokat adta meg az ügyfél, így rendeződött a kár. Mi történt itt? A fürdőszoba méretének mi köze van az üvegtöréshez?! A biztosítók a lakásbiztosítás díját az alapterület után számolják, így volt oka annak, hogy a kárszakértő ezt ellenőrizte. Ügyfélként azonban ezt „kekeckedésként” éljük meg.

Másik példa: Betöréses lopás. Képzeld el, hogy egy szép nyári napon hazaérkezel a munkából és látod, hogy az ajtó fel van feszítve. Hívod a rendőrséget, jönnek a helyszínelők, majd készítesz egy leltárt az eltűnt ingóságaidról. Más dolgok mellett elvitték a nagy értékű műszaki cikkeket is. A LED TV-ét épp egy hónapja vetted félmillió forintért. Bejelented a kárt, a nyomozás miatt a kárrendezés egy kicsit elhúzódik, de… „A” biztosító kifizeti a TV-det, a „B” biztosító meg azt mondja, hogy ez nem volt benne a biztosításban. A nagy értékű műszaki cikkeket több biztosítónál  külön sorban kell feltüntetni. Ha Te három éve kötötted a lakásbiztosítást és akkor még nem volt meg a TV, akkor bizony lehet, hogy nem teljes körű a biztosítási védelmed.

Van-e olyan lakásbiztosítás, mint a példa szerinti „A” biztosító lakásbiztosítása? Van. Szerinted ez a legolcsóbb lakásbiztosítás? Nem.

Hogyan működik a biztosítás?

A biztosító felméri, hogy bizonyos esemény milyen gyakorisággal történik meg. Ha van rá piaci igény, akkor a biztosító ez alapján veszélyközösséget szervez és díjfizetés ellenében átvállalják a kockázatot. A befizetett díjaknak fedeznie kell a kárkifizetéseket, a biztosító költségeit és természetesen a vállalkozás hasznát is. Ha a díjak alacsonyak, a kár pedig nagy, akkor hosszú távon fenntarthatatlan az egyensúly. Vagy a beszedett díjat kell emelni vagy a kárhányadot kell csökkenteni. A kárkifizetések a biztosítási feltételek szigorításával is csökkenthetőek. A betöréses lopás esetén például a biztosítóknak van egy saját betörésvédelmi előírása, ez a biztosítási feltétel rendszer része. Ha a bejárati ajtódon csak egy darab zár van vagy a földszinti ablakokon nincs rács, a kártérítés felső határa lehet kettőmillió forint, de akár korlátlan is. Te melyiket választanád? A kérdés költői, de jelzem, várhatóan nem ez lesz a legolcsóbb megoldás.

Kárbiztosításnál (például: lakásbiztosítás, casco) tehát ne csak az ár alapján dönts! Nézd meg, hogy Te hogyan tudsz megfelelni a betörésvédelmi elvárásoknak. A lehetséges kiegészítő biztosítások közül válaszd ki azokat, amelyek számodra hasznosak. A biztosításod legyen személyre szabott.

Mikor érdemes az olcsó megoldást (is) választani?

Általában nem vagyok híve a legolcsóbb biztosításoknak, azonban van egy kivétel. A balesetbiztosításoknál számomra elfogadható kompromisszum lehet a kis károk kizárása.

Mire gondolok? Baleseti rokkantság esetén a biztosítók arányosan térítenek. Ha egy asztalosnak van egy tízmilliós forintos biztosítási összege, és a fűrészgép levágja egy ujjpercét, akkor ez valószínűleg 1-2 %-os rokkantságnak felel meg. Ekkor az ügyfél 100-200e Ft-ot kapna a biztosítótól. Egy zongorista számára ez a baleset lehet, hogy a karrier végét jelentené, sokunk számára azonban az életminőségünket hosszú távon alig változtatná meg ez a baleset. Ha viszont egy autóbaleset miatt tolókocsiba kerülnénk akkor egészen más lenne a világ. Ekkor mindenképp legalább tízmilliókra, de inkább százmilliós nagyságrendű anyagi segítségre van szükség.

A százmilliós baleseti rokkantság biztosítás sokaknak „megfizethetetlen”, ugyanakkor a kis károk sokkal gyakrabban történnek meg. Ha a biztosító például csak 10%-os rokkantság felett fizet, akkor ezzel a káresetek nagy részét kizárta, azaz a 10% feletti rokkantság esetén ugyanazért a díjért jelentősen magasabb szolgáltatást tud fizetni.

Ha egy baleseti kórházi napi térítésre szóló biztosítás csak 5 napnál hosszabb ellátás esetén fizet, akkor a biztosítónak nagyon sok kisebb kár esetén nem kell fizetnie. Ezek az esetek anyagilag bennünket ügyfeleket sem terhelnek meg annyira. Ha viszont súlyos baleset miatt heteket kell kórházban tölteni, akkor kis díjért nagyon magas összeget tud a biztosító kifizetni.

Ha tehát baleset-biztosítást akarsz kötni, akkor gondold végig, hogy mit szeretnél? Megfizeted a legjobb feltételek árát vagy inkább olcsóbb díjért vásárolsz biztonságot a nagyobb problémák megoldására.

Hogyan köthetsz egy igazán rossz lakásbiztosítást?

Ha még nem gondolkodtál el ezen a kérdésen, akkor segítek: Igazán rossz lakásbiztosítást úgy köthetsz, hogy nem a valós alapterületet adod meg, illetve nem a valós újrabeszerzési értékek után fizeted a díjat.

Nézzünk egy példát:

Székesfehérváron egy 82 négyzetméteres lakásban lakik egy négytagú család. Az általános háztartási ingóságok új értéke tízmillió forint. A laikus ügyfél azonban úgy gondolja, hogy hozzá úgysem fognak betörni és egyébként sem ér annyit az ő berendezése. Emiatt hatmillió forintban határozza meg a biztosítási összeget. Természetesen az ehhez tartozó díj is arányosan kisebb lesz.

Telik-múlik az idő, eltelik néhány év. Ügyfelünk egyszer arra megy haza, hogy felfeszítették az ajtaját, betörtek hozzá! Az első sokk után hívja rendőrséget, majd készít egy vagyon leltárt az eltűnt dolgokról. A leltárba be kell írni az új értéket is. Ezeket összeadva kettőmillió forintból pótolhatja az ellopott tágyakat.

Laikus ügyfelünk megnyugszik, hiszen az ő biztosítása már az évfordulós emelések miatt hatmillió forint felett jár, a kár pedig csak kettőmillió. Tehát a biztosító megtéríti a kárát. Gondolja ő. De a biztosító nem egészen így gondolkodik. A biztosító logikája szerint a valós érték 60%-ában határozták meg a biztosítási összeget, és a díjat is csak a 60% után fizették. Ezek után nem meglepő, hogy a Biztosító szerint legfeljebb a kár 60%-a térülhet meg. A biztosítási szakma ezt nevezi alulbiztosítottságnak.

Mit tehetsz, hogy ez veled ne fordulhasson elő?

Az üzletkötőnek a pontos alapterülettel kell számolnia! A Biztosítók egy része meghatároz egy ajánlott négyzetméter árat, amit – ha az ügyfél elfogad – a Biztosító vállalja, hogy kár esetén nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. Ha a Te Biztosítód adott ajánlott négyzetméter árat, akkor sem dőlhetsz hátra. Fontos tudnod, hogy az erkély, a loggia, a terasz vagy a pince esetében az adott biztosító hogyan számolja az alapterületet. Van olyan társaság, ahol ezekkel nem kell számolni, van ahol fele területtel kell számolni és még egy magas műszaki színvonalon kivitelezett fűthető garázs esetén a teljes alapterület is lehet a díjszámítás alapja.

Az alapterület pontos meghatározása azért is fontos, mert ha például a terasz miatt 15 négyzetméterrel kisebb alapterületet adtál meg, akkor hiába az ajánlott érték, mégis csak beáll az alulbiztosítottság következménye.

Javaslom hát, hogy vedd elő a lakásbiztosításodat és nézd meg, hogy mekkora alapterülettel számoltál. Ha nem vagy meggyőződve arról, hogy az helyes, akkor érdemes felülvizsgáltatnod és átdolgoztatnod a szerződést.

Elbizonytalanodtál? Szeretnéd biztosan tudni, hogy rendben van a lakásbiztosításod? Fordulj hozzám bizalommal.