Címke archívum: biztosítás

Olcsót vagy jót?

Hogyan lehet olcsó egy biztosítás?! Ügyfélként hajlamosak vagyunk a legolcsóbb megoldást keresni. Az internet világában könnyű az árakat összehasonlítani, de van, amit laikus vásárlóként nem látunk. Néhány biztosítós példát hoztam ma Nektek.

Káresetek

Az elmúlt évben az ügyfélkörömben több jégverés kár történt. A jégverés kár a gyakorlatban azt jelentette, hogy a jégeső összetörte a terasz felett a polikarbonát tetőt. Ügyfeleim bejelentették a kárt és várták a kárszakértőt. Az meg is jött, de itt ketté válik a történet. Az „A” biztosító szakértője megtekintette a törött tetőt, készített egy kalkulációt, majd számla és egyéb további papírok nélkül felajánlott egy összeget. Ügyfelünk ezt elfogadta, néhány napon belül megkapta a pénzt. Hasonló kár történt a „B” biztosító ügyfelénél is. A kárszakértő megtekintette a törött tetőt, majd lemérte a lakás összes helyiségének az alapterületét. Miután végigmérte a helyiségeket, megállapította, hogy a szerződés kötésekor a helyes adatokat adta meg az ügyfél, így rendeződött a kár. Mi történt itt? A fürdőszoba méretének mi köze van az üvegtöréshez?! A biztosítók a lakásbiztosítás díját az alapterület után számolják, így volt oka annak, hogy a kárszakértő ezt ellenőrizte. Ügyfélként azonban ezt „kekeckedésként” éljük meg.

Másik példa: Betöréses lopás. Képzeld el, hogy egy szép nyári napon hazaérkezel a munkából és látod, hogy az ajtó fel van feszítve. Hívod a rendőrséget, jönnek a helyszínelők, majd készítesz egy leltárt az eltűnt ingóságaidról. Más dolgok mellett elvitték a nagy értékű műszaki cikkeket is. A LED TV-ét épp egy hónapja vetted félmillió forintért. Bejelented a kárt, a nyomozás miatt a kárrendezés egy kicsit elhúzódik, de… „A” biztosító kifizeti a TV-det, a „B” biztosító meg azt mondja, hogy ez nem volt benne a biztosításban. A nagy értékű műszaki cikkeket több biztosítónál  külön sorban kell feltüntetni. Ha Te három éve kötötted a lakásbiztosítást és akkor még nem volt meg a TV, akkor bizony lehet, hogy nem teljes körű a biztosítási védelmed.

Van-e olyan lakásbiztosítás, mint a példa szerinti „A” biztosító lakásbiztosítása? Van. Szerinted ez a legolcsóbb lakásbiztosítás? Nem.

Hogyan működik a biztosítás?

A biztosító felméri, hogy bizonyos esemény milyen gyakorisággal történik meg. Ha van rá piaci igény, akkor a biztosító ez alapján veszélyközösséget szervez és díjfizetés ellenében átvállalják a kockázatot. A befizetett díjaknak fedeznie kell a kárkifizetéseket, a biztosító költségeit és természetesen a vállalkozás hasznát is. Ha a díjak alacsonyak, a kár pedig nagy, akkor hosszú távon fenntarthatatlan az egyensúly. Vagy a beszedett díjat kell emelni vagy a kárhányadot kell csökkenteni. A kárkifizetések a biztosítási feltételek szigorításával is csökkenthetőek. A betöréses lopás esetén például a biztosítóknak van egy saját betörésvédelmi előírása, ez a biztosítási feltétel rendszer része. Ha a bejárati ajtódon csak egy darab zár van vagy a földszinti ablakokon nincs rács, a kártérítés felső határa lehet kettőmillió forint, de akár korlátlan is. Te melyiket választanád? A kérdés költői, de jelzem, várhatóan nem ez lesz a legolcsóbb megoldás.

Kárbiztosításnál (például: lakásbiztosítás, casco) tehát ne csak az ár alapján dönts! Nézd meg, hogy Te hogyan tudsz megfelelni a betörésvédelmi elvárásoknak. A lehetséges kiegészítő biztosítások közül válaszd ki azokat, amelyek számodra hasznosak. A biztosításod legyen személyre szabott.

Mikor érdemes az olcsó megoldást (is) választani?

Általában nem vagyok híve a legolcsóbb biztosításoknak, azonban van egy kivétel. A balesetbiztosításoknál számomra elfogadható kompromisszum lehet a kis károk kizárása.

Mire gondolok? Baleseti rokkantság esetén a biztosítók arányosan térítenek. Ha egy asztalosnak van egy tízmilliós forintos biztosítási összege, és a fűrészgép levágja egy ujjpercét, akkor ez valószínűleg 1-2 %-os rokkantságnak felel meg. Ekkor az ügyfél 100-200e Ft-ot kapna a biztosítótól. Egy zongorista számára ez a baleset lehet, hogy a karrier végét jelentené, sokunk számára azonban az életminőségünket hosszú távon alig változtatná meg ez a baleset. Ha viszont egy autóbaleset miatt tolókocsiba kerülnénk akkor egészen más lenne a világ. Ekkor mindenképp legalább tízmilliókra, de inkább százmilliós nagyságrendű anyagi segítségre van szükség.

A százmilliós baleseti rokkantság biztosítás sokaknak „megfizethetetlen”, ugyanakkor a kis károk sokkal gyakrabban történnek meg. Ha a biztosító például csak 10%-os rokkantság felett fizet, akkor ezzel a káresetek nagy részét kizárta, azaz a 10% feletti rokkantság esetén ugyanazért a díjért jelentősen magasabb szolgáltatást tud fizetni.

Ha egy baleseti kórházi napi térítésre szóló biztosítás csak 5 napnál hosszabb ellátás esetén fizet, akkor a biztosítónak nagyon sok kisebb kár esetén nem kell fizetnie. Ezek az esetek anyagilag bennünket ügyfeleket sem terhelnek meg annyira. Ha viszont súlyos baleset miatt heteket kell kórházban tölteni, akkor kis díjért nagyon magas összeget tud a biztosító kifizetni.

Ha tehát baleset-biztosítást akarsz kötni, akkor gondold végig, hogy mit szeretnél? Megfizeted a legjobb feltételek árát vagy inkább olcsóbb díjért vásárolsz biztonságot a nagyobb problémák megoldására.

Biztosítási csalás vagy szerencsétlen baleset?

Talán Te is olvastál arról az esetről, ami 2014 nyarán történt Nyírcsászáriban a vasútállomáson. Cs. S. leszállt a vonatról, majd röviddel ezután – tisztázatlan körülmények között – elesett, a lábai a vonat alá kerültek. A vonat kereke mindkét lábfejét levágta, később mindkét lábát amputálni kellett. Az esetről az index készített agy részletes oknyomozó írást. Ezt itt olvashatod.

A baleset előtt Cs. S. tucatnyi Biztosítóval kötött biztosítást, melyek díja évi hárommillió forint körül volt. Az újságcikkek szerint a biztosítóknak legalább félmilliárd forintot kellene kifizetniük. Más források szerint az összeg az egymilliárd forintot is megközelíti. Az Ügyészség biztosítási csalással vádolja a sérültet. A szakértői vélemények, tanúvallomások ellentmondásosak, nagyon nehéz döntés előtt áll a bíróság. Ha bebizonyosodik a szándékosság, akkor Cs. S. rács mögé kerülhet. Ha a bírósági eljárásokban nem bizonyítják be a szándékosságát, akkor több százmillió forint kártérítésre számíthat.

Bulvár hírekkel a blogban nem kívánok foglalkozni, akit érdekel úgyis talál róla cikkeket az interneten. Szakmai szempontból írnék néhány gondolatot.

Az első kérdés: Mi is az a baleset? A biztosítási feltételek Biztosítónként eltérhetnek, de általában a baleset a Biztosított akaratán kívül történik és hirtelen külső behatás okozza a sérülést vagy a halált. A baleset tehát akaratunkon kívül, véletlenszerűen történik. A fenti esetben nyilván ezt vizsgálják a hatóságok. A másik fontos „elvárás” az, hogy a baleset során külső fizikai behatás is történjen. Ha például rosszul lépek és kifordul a bokám, az nem feltétlen baleset. Ha mindez kutyasétáltatás közben történik úgy, hogy a kutya belép elém és hozzámér, akkor már egyértelmű, hogy külső fizikai behatás is történt.

A második kérdés: Történt-e biztosítási esemény? A biztosítási ajánlat aláírása előtt meg kell határoznunk, hogy mely kockázatokra akarunk biztosítási védelmet vásárolni. Ha például csak halálesetre szóló biztosítást kötünk, akkor egy elszakadt bokaszalagra nyilván nem fog a Biztosító fizetni. Mivel az igazán súlyos balesetek száma a súlyos betegségek számához képest jelentősen alacsonyabb, így baleseti műtétre vagy rokkantságra relatív olcsón köthetünk biztosítást.

A harmadik kérdés: Mekkora a valós biztosítási szükségletünk? Kisebb bajok esetén (pl. műtét, kórházi ellátás) elképzelhető, hogy a család megtakarításai fedezik a megnövekedett költségeket, illetve pótolják a kieső jövedelmet. Ezen esetekben ügyfeleim az ár-érték arányt szem előtt tartva szoktak dönteni. Egy 500 000 Ft-os baleseti műtéti térítés megérhet havi 300 Ft-ot, de egy ugyanekkora összegű betegségekre is kiterjedő műtéti térítésért már nem biztos, hogy adnánk havi 3000 Ft-ot. Az igazán nagy tragédiák esetén viszont valószínű, hogy szükség lehet a megfelelő biztosítási védelem megvásárlására.

Nézzünk egy példát: Boldog Béla egy gyárban dolgozik és nettó 180 000 Ft-ot keres. Két gyermeke van, Sára 5 éves, testvére Koppány 2. Mikor lesznek a gyerekek önállóak? Körülbelül 20 év múlva. Ha Béla biztonságban szeretné tudni a családját, akkor halála esetén a 20 évnyi jövedelme alapján 180e Ft x 12 hó x 20 év, azaz 43 200 000 Ft kieső jövedelmet kell pótolnia. Megdöbbentően nagy szám ez, kevesen gondolják ezt végig… A saját halálunkról nem szívesen beszélünk, inkább homokba dugjuk a fejünket. Pedig a halál az egyetlen biztos dolog az életünkben… És akkor mi lesz a hátramaradott szeretteinkkel?

Ha Béla súlyosan megrokkan, akkor még nagyobb a baj. Dolgozni, pénzt keresni már nem tud, ugyanakkor élete végéig magát is el kell tartania. A rokkantság következtében egyszeri költségek is felmerülhetnek, hiszen lehet, hogy akadálymentesíteni kell a lakást, házat. A minőségi élet fenntartása pedig folyamatos anyagi ráfordítást kíván.

A biztosítási összeget tehát úgy érdemes meghatározni, hogy az baj esetén valós védelmet, valós segítséget jelentsen, de a biztosítási összegnek összhangban kell állni az ügyfél jövedelmi helyzetével.

A mai blogbejegyzésem hatására a napokban a saját biztosításaimat is áttekintettem és kiegészítettem azokat egy baleset biztosítási csomaggal. Ha egy vonat baleset miatt levágná a lábaimat, akkor további 30 000 000 Ft-ot kapnék a most megkötött szerződésem alapján, valamint  a műtétre, kórházi ellátásra is kaphatnék még néhány millió forintot. Mindezért havonta 1500 Ft-ot kell fizetnem. Érdemes tehát életszerűen fizethető díj mellett, a valós szükségleteknek megfelelő biztosítást választani.