Földrengés… veled is megtörténhet. Igaz, hazánk ideális földrajzi fekvésű e tekintetben és a nagy földrengések eddig szerencsére elkerültek bennünket, ám ha visszatekintünk, a történelmünk során hol kisebb, hol nagyobb rezgésekről is találhatunk feljegyzéseket.

Földrengések Magyarországon

Hol is kezdődött vagy legalábbis mikorra datálódik az első komoly földrengés? 456-ban Savaria, a mai Szombathely területén egy, a Richter skála szerinti 6,1-es erősségűre becsült földrengést dokumentáltak. Ez a legelső írásos bizonyíték arról, hogy egy komoly földrengés rázta meg a Kárpát medencét.

Kisebb nagyobb földrengések a későbbiekben is történtek. 1763-ban – az eddig ismert legnagyobb – mintegy 6,3-as erősségű földrengés volt Komáromban és környékén. Ezzel a legelkeserítőbb következményekkel járó földmozgássá vált Magyarországon, hiszen nem csak hogy nagyon komoly károkat okozott, de halálos áldozatokat is követelt.

Jóllehet idén, 2019 márciusában észleltek egy 4-es erősségű rezgést Nagyatádod, de még így is elmondhatjuk, hogy az utóbbi évszázadokban a jelentősebb földrengések elkerültek bennünket… nagy szerencsénkre.

 

Fizet-e a biztosító?

Mi a helyzet akkor, ha egy földrengés következtében megsérül az ingatlanod? Ha a földrengés elért egy bizonyos erősséget, akkor a biztosító fizetni fog.  Annak érdekében, hogy meg tudd állapítani mi is pontosan ez a mérték, nézzük milyen skálákat használnak általában.

Az egyik legközismertebb a Mercalli-skála, amit Guiseppe Mercalli, olasz vulkanológus dolgozott ki valamikor a múlt század 30-as éveiben. Az érdekessége maga a kezdetlegessége, egyszerűsége. Minden műszert nélkülözve egyszerűen csak megfigyelte a történéseket, majd kizárólag tapasztalati úton le is írta ezeket. Ennek következtében egy a szubjektív megfigyeléseken alapuló tizenkettes skálát állított fel.

Nyilvánvaló szükség volt egy konkrét szabályokkal ellátott, az egyértelmű besorolást segítő módszerre, eszközre. Ekkor jött Richter, és kidolgozta az újságokban és hírekben használatos, ma is oly népszűr Richter-skálát. Bár az erősség bemérése precíz műszerekkel történik, a szakemberek szerint ez sem tökéletesen pontos, figyelembe véve, hogy nem vizsgálja a földrengés minden aspektusát. Ebből kifolyólag született meg másik két skálázási módszer, ami aztán a biztosítók gyakorlatában is elterjedt.

Az egyik továbbfejlesztett verzió az MSK 64 nevezetű skála, amit számos országban használnak. Medvegyev, Sponheuer és Kárník, – ez a 3 volt szocialista tudós – kiegészítette, átdolgozta a Mercalli-skálát. Nézzünk pár példát: a 4-es erősség a mérsékelt rezgést jelöli, amit szabadban csak igen kevesen érzékelnek, házon belül viszont sokan, ennek ellenére magukban az épületekben még nem okoz kárt. Az 5-ös rezgésnél csörögnek az edények, az ablaküvegek eltörhetnek, és néhány rosszabb állapotú épület is gyengén károsodik. (Előre megsúgom: ez az a szint, amitől a biztosítók már fizetnek.) Aztán van még az EMS, az Európai Makroszeizmikus Skála. Az MSK-64 mellett ezt a fajta intenzitás mérőt is használja egy-két biztosító.

Attól függ, hogy egy biztosító fizet-e ennél a káreseménynél, hogy mit írtak le a biztosítási feltételekben. Jellemzően az MSK skála szerinti 5-ös, az EMS szerinti 6-os érték a választóvonal. Nagyjából ezekhez a skálaértékekhez egy olyan erősségű földrengés tartozik, ami egy jó állapotú, a mai kor szabványainak megfelelő épületben is okozhat már némi kárt. Abban az esetben, ha neked egy ilyen lakóépületed esik földrengés áldozatául, nagy valószínűséggel fizetni is fog a biztosító.

 

Tippek, trükkök

 

Mire figyelj, ha biztonságban szeretnéd tudni magad úgy, hogy rajtad még egy földrengés se fogjon ki? Az egyik első és legfontosabb dolog az, hogy pontosan add meg az ingatlan méreteit! A biztosítók többsége a négyzetméter, vagyis a hasznos alapterület alapján számolja a díjakat. Magyarul igen nagy problémát tud okozni kárrendezésnél, ha a biztosításod kötésekor csak a hasadra ütve diktálod be a lakásod területét. Igenis vedd a fáradtságot, hogy utánajárj és a valós adatokkal kalkulálj! Ha valami oknál fogva kisebb alapterülettel számoltok, mint amekkora az valójában, az csökkentett kárkifizetéssel fog eredményezni. Erről itt olvashatsz bővebben.

 

Félreértésekhez vezethet az is, hogyha vannak lakáscélú helységeid, erkélyek, esetleg terasz vagy pince, mivel a különféle biztosítók különféle módon számolnak ezekkel. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a te biztostásodban az adott biztosító szabályai szerint megfelelő módon legyenek kiszámolva ezek az alapterületek. Ha szeretnél jó lakásbiztosítást kötni, vagy netán felülvizsgálni a jelenlegit, akkor keress bátran és beszéljük róla!

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hírekben a Richter-skála szerinti erősséget fogod hallani, miközben a biztosítási feltételekben más intenzitásmérő módszer szerint kerül besorolásra a földrengés nagysága. Jó, ha tudsz róla, hogy ami a Richter skála szerint 4-es vagy 5-ös erősségű, az az MSK-64 vagy az EMS skála szerint valószínűleg már 5-ös vagy 6-ös. Ennek fényében azt javaslom, hogy mindenféleképpen jelentsd be a kárt, hiszen jó eséllyel kifizetik a károdat.  

 

+1 jótanács: Mit tegyél földrengés esetén?

Habár nem pénzügyi tanács, de sosem szabad megfeledkeznünk a biztonságról! Földrengés esetén létfontosságú, hogy a másodpercek töredéke alatt is képesek legyünk bölcs döntést hozni a saját és a családunk védelme érdekében. Tévhit, hogy földrengéskor a legjobb megoldás kiszaladni az utcára! A katasztrófavédelem honlapján azt javasolják, hogy földrengés esetén bújj be egy asztal alá!

A mi térségünkben jellemzően nem dőlnek össze a házak, így a legtöbb balesetet a lehulló cserepek, az elpattanó üvegtáblák, leszakadó csillárok vagy az eldőlő szekrények és az arról leeső vázák okozzák. A sérülések elkerülése érdekében bújj az asztal alá és amennyire csak lehet, óvd meg ezzel a testi épségedet!