Úgy érzed, hogy nem érdekelnek a befektetések? Vigyázz, könnyen kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy mégis befektetési döntést kell hoznod. Ha például tagja vagy valamely nyugdíjpénztárnak, akkor már választottál befektetési portfóliót. Emlékszel még, mibe tetted a pénzed? Tudatos döntést hoztál?

Dönts az információk birtokában! Ebben a cikkben néhány alapfogalmat tisztázunk és adok két könnyen megvalósítható ötletet. Ez a cikk tényleg az alapokról szól, elsősorban azoknak készült, akik nem értenek a befektetésekhez.

Mik azok a részvények? A részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha valai vesz 10 db OTP részvényt, akkor egy kis részben a bank tulajdonosává válik. Az esetleges nyereség két módon jelentkezhet: Emelkedhet az árfolyam és ha drágábban adod el a részvényeket, akkor ezt realizálod. A másik lehetőség a haszonra a kifizetett osztalék. Ha egy vállalat nyereséges, akkor a közgyűlés dönthet úgy, hogy a nyereség egy részét kifizetik a tulajdonosoknak. Ez az osztalék. Ha vállalat növekedést tervez, akkor az osztalékot inkább befektetik, ha már a vállalat elérte a kívánt méretet, akkor valószínűbb az osztalék kifizetése. Fontos tehát, hogy a jól működő vállalatok esetében sem törvényszerű az osztalék kifizetése.

Mit jelent a kötvény? A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényt veszel (például magyar állampapírt), akkor kölcsönadod a pénzed a kötvény kibocsájtójának, aki ezért kamatot fizet és megígéri, hogy lejáratkor visszakapod a tőkét.

Ha befektetési portfóliót akarsz felépíteni, akkor érdemes meghatároznod a kockázatos, de várhatóan magasabb hozamú és a biztonságos, de várhatóan alacsonyabb hozamú eszközök arányát.

Különösen a részvények esetében nagyon fontos kérdés az időzítés. Mikor, mit vegyen a befektető? Hogyan döntenek a profik? Milyen elemzési módszerekkel vizsgálnak meg egy befektetési eszközt?

A technikai elemzés módszertana figyelmen kívül hagyja a részvényt kibocsátó vállalat elemzését, ehelyett a grafikonok, vagyis a piaci kereslet-kínálat alakulása, az árfolyamok változása alapján próbálják meghatározni az adott értékpapír árfolyamának jövőbeli mozgását. Ez a módszter főleg a rövid távú döntések meghozatalában segíthet.

A fundamentális elemzés ezzel szemben a vállalat valós belső értékét próbálja meghatározni. Warren Buffet, a világ egyik leggazdagabb embere is ezen elv alapján válogatja ki befektetési célpontjait. Ha egy vállalat valós belső értéke magasabb, mint a pillanatnyi tőzsedei ára, akkor közép és hosszú távon várható az adott részvény felértékelődése.

Ha Te félre akarsz tenni havi ötvenezer forintot a nyugdíjadra, akkor valószínűleg nem akarod megtanulni a különböző elemzési módszereket. A legtöbbeknek sem ideje, sem érdeklődése nincs ehhez.

Íme két egyszerű befektetési stratégia, melyet akár “készen” is megvehetsz egy alapkezelőtől, pénztártól vagy biztosítótól.

Az első stratégia szerint – figyelembe véve a kockázat tűrő képességedet – határozz meg egy részvény – kötvény arányt. A példa kedvéért dönthetsz úgy hogy 50% állampapír mellett 50% részvényhányadot tartasz. Negyedévente vagy félévente nézz rá a számládra. Ha részvények ára emelkedett, akkor a részvények eladásával (vagy új kötvénybe történő befektetéssel) egyenlítsd ki az arányt. Így a kockázatos részen elért magasabb hozam egy részét átteszed a biztonságosabb állampapírba. Ha a követekző negyedévben a részvények ára esik, akkor az állampapír részből átcsoportosítod a pénz egy részét részvényekbe, vagyis olcsóbban vásárolsz belőlük. Így működnek a vegyes befektetési alapok. Ha tehát tetszik ez a megközelítés, de nem akarsz ezzel foglalkozni és inkább egy alapkezelőre bízod a pénzedet, akkor nézz szét a vegyes befektetési alapok piacán.

A másik megközelítési mód a céldátumos befektetés. Az USA-ban nagy hagyománya van a nyugdíj célú megtakarításoknak. Az amerikai polgárok felismerték, hogy a részvénypiacok múltbéli teljesítménye jelentősen meghaladta az amerikai állampapírok hozamát, ugyanakkor a részvénybefektetések magasabb kockázatot hordoznak. Képzeld csak el, hogy mi történne, ha nyugdíj előtt fél évvel jönne egy 30-40%-os tőzsdei összeomlás… A megoldás az, hogy kezdetben magasabb részvényhányadot tartunk, majd ahogy öregszünk és közeledünk a céldátumhoz (például a nyugdíjbamenetelhez), úgy folyamatosan csökkentik a részvények arányát. Így 30 évesen akár 100% részvénybe teszik a pénzünket, míg 60 évesen már szinte csak állampapírba fektetik azt. Ha szeretnéd, egy kis odafigyeléssel te is összeállíthatsz és menedzselhetsz egy ilyen portfóliót, de ha inkább profikra bíznád a pénzed kezelését, akkor Magyarországon is találhatsz ilyen “kész” lehetőségeket. A céldátumos eszközalapokat elsősorban a biztosítóknál érheted el.

Összefoglalva: Ha érdekel a befektetések világa, akkor ezt a kis cikket tekintsd egy bevezetőnek. Ha azonban ez nem a Te világod, akkor is fontos, hogy tudd: Valamennyire értened kell ehhez. Az is a tudás egy szintje, hogy tudod azt, hogy mit nem tudsz. Ismerd meg és értsd meg az alapokat, majd ezt követően a konkrét befektetési döntéseket már rábízhatod az alapkezelőkre.

Ha bővebb információra van szükséged, írj és segítek. 🙂

Fontos: A fenti információk nem elegendőek a megalapozott befektetési döntés meghozatalához. Kérlek olvasd el az ÁSZF felelősségkizárásra vonatkozó részét!