Mit tanulhatunk a norvégoktól?

Te szeretnél egy negyedév alatt 21 milliárd dollárt bukni? Mielőtt kapásból nemet mondnál, érdemes feltenni a kérdést: „Mennyiből buknék 21 milliárdot? Mennyi pénz maradna a bukás után?!”

Jelen esetben a norvég nyugdíjalap negyedéves vesztesége a fenti 21 milliárd dollár, de még így is maradt nekik 980 milliárd. Így ez már csak néhány százalékos veszteség. De mi is ez a norvég nyugdíj alap?

1998.-ban Norvégia gondolt egy nagyot és az ország vezetői – politikusoktól szokatlan módon – úgy döntöttek, hogy az olajbevételeik egy részét félreteszik. Akkor úgy tervezték, hogy a 2020-as évekre ez a megtakarítás a GDP 1,3-szorosára fog növekedni. Elszámolták magukat, az alap vagyona tavaly elérte a norvég GDP 2,5-szeresét, és története során először meghaladta az ezermilliárd dollárt.

Ezer milliárd dollár. Idén az első negyedévben a Bloomberg értesülése szerint ebből buktak 21 milliárdot. Az alap megcélzott részvényhányada 70%, így ekkora esés nem különös esemény, mindenesetre a szaksajtó számára ez egy érdekes hír.

Számomra sokkal érdekesebb azonban az, hogy egy viszonylag kis ország ekkora megtakarítást halmoz fel. Mondhatni példátlan. De mit tanulhatunk ebből?

Az első tanulság: Évtizedeken át, folyamatosan fektesd be a jövedelmed egy meghatározóan nagy részét.

Norvégia 20 éven át évről-évre folyamatos megtakarítással építette fel ezt az elképzelhetetlenül nagy vagyont. Te képes vagy húsz éven át folyamatosan megtakarítani? Hogyan tudod rávenni magad arra, hogy húsz éven át befektesd a jövedelmed egy meghatározóan nagy részét? Egy egyszerű módszer lehet az, hogy előbb befekteted például a jövedelmed 20%-át, majd a maradék pénzből éled az életed. Még látványosabb lesz az eredmény, ha a teljes családi költségvetésben gondolkozol.

Nézzünk egy példát: Egy fiatal pár Székesfehérváron vesz egy új építésű lakást, melynek a havi törlesztőrészlete 100 000 Ft. E mellett befektetnek további havi 100 000 Ft-ot. Lehetséges-e a százezres törlesztő mellett ennyi pénzt félretenni? Szerintem igen, hiszen vannak olyan családok, akik havi százezer forinttal kevesebbet keresnek, s ők is megélnek valahogy. Munkám során több ezer család pénzügyeibe nyertem betekintést és azt tapasztaltam, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat bárki képes elkölteni. Mindegy, hogy havi százezret keresel vagy félmilliót, mindkét összeget el tudod költeni. Egy jó módszer lehet az, hogy előbb „eldugod magad elől a pénzt” és a maradékból élsz meg.

A második tanulság: Ne nyúlj a pénzhez! Ne vágd le az aranytojást tojó tyúkot!

A norvégok 2016.-ig nem nyúltak a tartalékhoz, akkor aztán a norvég politikusok is elgyengültek… Te meddig bírod? Hány évig tudsz megtakarítani úgy, hogy közben nem veszel ki pénzt a befektetésből?

A kamatos kamat hatásával fantasztikus eredményeket érhetsz el, de a megtakarítási idő hossza alapvetően határozza meg az eredményt. Ha például éves 5% hozam mellett befektetsz évente 600 000 Ft-ot 10 év múlva 7 924e Ft-od lesz, 20 év múlva már 20 831e Ft, míg 30 év múlva több, mint  41 853e Ft lesz a befektetésed értéke. Emiatt mondta Albert Einstein állítólag azt, hogy: „A világ legnagyobb csodája a kamatos kamat.”

Norvégia erőforrásai

Ha már Norvégia, engedjetek meg néhány személyes gondolatot. Tavaly nyáron Norvégiában nyaraltunk. A norvég nyár nagyon érdekes. A csúcshőmérséklet 18-20 C fok körül alakul, ez a norvég „kánikula”. Nyáron gyakran esik az eső, a többi évszakban pedig magyar szemmel nézve hosszúak az éjszakák, rövidek a nappalok ráadásul nagyon hideg van. Nem épp ideálisak a körülmények, de a norvégok ügyesen gazdálkodnak azokkal az erőforrásokkal, amivel rendelkeznek. Az olajipar mellett számottevő bevételük van a turizmusból. A tenger, a csodálatos fjordok, az ezer méteres hegyek vonzzák a turistákat. A norvég halászat is vezető helyen áll Európában. Élnek a lehetőségeikkel. Mondhatod ez természetes.

Elméletben természetes, de Te vajon kihasználod a lehetőségeidet? Élsz az erőforrásaiddal? A lehetőségek kicsinek látszódnak akkor, amikor jönnek és nagynak akkor, amikor már elmentek. A norvégok száz év múlva már nem tudnának az olajbevételekből tőkét felépíteni, mert ez a lehetőség most van. Te sem tudsz hetven évesen tőkét felépíteni, mert ez a lehetőség most van. Itt és most.

Flamban a folyó partján megfigyeltem a norvég vadkacsákat. A folyó erős sodrással haladt a tenger felé. Lefelé úszva a kacsák nyugodt tempóval hajtották magukat előre. Fontos, hogy a sodrásirányban is hajtaniuk kell, mert csak így tudják irányítani magukat. A tengerhez közeledve aztán irányt váltottak és erőteljes lábtempóval indultak felfele a folyón.

A norvég vadkacsák nagyon bölcsek. Tudják, hogy nem sodródhatnak az árral, hajtaniuk kell magukat. Cselekednek. Mi emberek is tanulhatunk tőlük.