Kategória archívum: Befektetés

Mibe fekteti a pénzét a világ legnagyobb alapja?

Kíváncsi vagy, hogy milyen befektetési döntéseket hoznak a legnagyobbak? Tarts velem, tanuljunk együtt a legjobbtól!

A napokban olvashattuk, hogy a norvég nyugdíjalap eladja tíz országban lévő állampapírjait, vállalati kötvényeit. E döntés áldozatául estek a magyar állampapírok is. De mi van a döntés hátterében? Mit kezdenek az ebből származó nem kevés pénzzel? És főként: mit tanulhatunk mi ebből? Állítsuk fel a párhuzamokat és vonjuk le együtt a következtetéseket, tanulságokat! Hidd el, számodra is érdekes lesz…

Egy bölcs döntésből hihetetlen vagyon

Mindig is inspirálónak tartottam a norvégok előrelátását pénzügyi területen. A nyugdíjalapot 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az olajkitermelésből, feldolgozásból származó bevételt félretegyék rosszabb időkre, a jövő generációi számára. Bölcs gondolat, hiszen hiába éli fénykorát az olajkitermelés, és hiába dübörög a piac, az olaj véges! Ráadásul a technológiai újítások, változások következtében úgy 20-40 évre predesztinálva már nem lesz akkora szükség a kőolajszármazékokra, kőolajból készült termékekre, mint most.

Ezen megfontolásból döntöttek úgy, hogy a bevételt nem felélni fogják, hanem félretenni. Talán nem is gondolnád, de nemcsak az a gond, hogyha egy embernek (vagy országnak) nincs pénze, hanem az is, hogyha van: mibe tegyük? Hogyan őrizzük meg a pénz értékét?

Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a norvég nyugdíjalapnak tényleg van pénze. Nézzük a matekot: A tőzsdei kapitalizáció alapján, jelenleg a norvég nyugdíjalap birtokolja a világ teljes részvényvagyonának az 1,4%-át!!! Ez egy brutálisan nagy szám… Vajon hogyan jutottak el ide?

 

A norvég nyugdíjalap története

Az első pillanattól kezdve csak Norvégián kívül fektették be a pénzüket annak érdekében, hogy ne hevítsék túl a saját gazdaságukat. A befektetéseik közt szerepel az állampapír, a vállalati kötvény, a részvény és az ingatlan is. Hogy ezt milyen arányban teszik, arra később visszatérek. Előtte – a tisztább kép érdekében – nézzünk egy rövid történeti áttekintést.

1966 és 1970 között 37 darab kutat fúrtak, akkor kezdték el keresgélni a kőolajat a tenger alatt. A kezdeti próbálkozások sikerrel jártak, 69-ben meg is találták az első, nem mellesleg hatalmas olajmezőt az Északi tengeren… És ez innentől, ahogy mondani szokás, már történelem!

1971-ben kezdték meg a kitermelést és 74-ben a norvég Pénzügyminisztérium már el is kezdte vizsgálni, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a megtermelt vagyonnal, hogyan lehetne azt „félretenni” a jövő generációinak.

1983-ban aztán javaslatot is tettek, hogy hogyan kellene ezt az olajvagyont befektetni, ám a jogszabályok elég lassan születtek meg. Végül 1990-ben hozták meg ezt a törvényt, viszont az első átutalás, az első befektetés 1996-ban történt csak meg, tehát nem is olyan rég. Kezdetben külföldi állampapírokba fektettek, majd 1997-ben úgy döntöttek, hogy a vagyon 40%-át részvényekben is tarthatják.

2000-ben fordultak a feltörekvő piacok irányába. Először fejlett részvényekbe fektettek, majd csak az idő múlásával – ahogy nőtt a vagyon – nyitottak a fejlődő piacok például Ázsia, Afrika irányába.

2002-ben döntöttek úgy, hogy az állampapírok mellett már vállalati kötvényeket is vásárolnak, s mindezt megkoronázták 2004-ben az etikai irányelvek bevezetésével. A kizsákmányolás, korrupció, környezetszennyezés innentől tabuvá vált, csak etikusan működő vállalatok részvényeibe fektetnek. Nem is kell találgatnunk, hogy egyes vállalatok részvényeivel miért nem foglalkoznak, hiszen a határozatok nyilvánosan elérhetőek. Ezekben kifejtik, hogy miért szálltak ki bizonyos befektetésekből.

2006-ban az alapot Kormányzati Kőolajalapról átkeresztelték Kormányzati Nyugdíjalapra. Érdekesség, hogy jogilag nem köti őket semmi a nyugdíjhoz, magyarul ezt a pénzt bármire felhasználhatnák, nem kizárólag nyugdíjra.

2007-ben döntöttek úgy, hogy a 40%-os részvényhányadot megemelik 60%-ra, illetve ezzel egyidőben a nagy vállalatok részvényei mellett a kis kapitalizációjú vállalatokat is elkezdték vásárolni. Ekkor döntöttek arról is, hogy az alap vagyonát részvények és kötvények mellett ingatlanokba is tehetik, a gyakorlatban viszont még nem indultak el az ingatlanbefektetések.

2008-ban a válság őket sem kímélte, sőt… 23,3 %-os veszteséget ért el az alap. Igaz ekkor sem kellett félteni őket: amit elvesztettek 2008-ban, azt visszahozták a következő évben. 2009-ben, nemcsak hogy visszanyerték ezt a „kis” mínuszt, hanem +25,6%-os hozammal az eddigi legjobb évüket tudták zárni.

Ezt követően 2011-ben az első ingatlanbefektetések is megkezdődtek… sikeresen, így 2017-ben úgy döntöttek, hogy az ingatlanok részarányát akár 7%-ra is emelheti a vagyonkezelő. Ez volt az a bizonyos év, amikor az alap vagyona meghaladta az 1000 milliárd USA dollárt, magyarul a billiót, ami szinte már-már felfoghatatlan szám.

2018-ban úgy döntöttek, hogy maximum 70%-ig növelik a részvényhányadot. De, a töri órának vége, nézzük, mit profitálunk mi ebből…

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

1.

Az első ilyen érdekes felvetés az, hogyha nálatok otthon a családban fizetésemelés történik vagy nagyon beindul a vállalkozásotok és megnő a család bevétele, akkor Te mit lépsz erre?

Ugye Norvégia elmélete és gyakorlata az, hogy nem költjük el a növekményt, hanem befektetjük azt… Itt egy milliókat érő ötlet, viszont a háztartások gyakorlata mást mutat. Tapasztalataim szerint, ha a családok egy kis többletbevételhez jutnak, akkor azt nem minden esetben fektetik nyugdíjbiztosításba vagy ingatlanokba, hanem… elköltik azt.

 

Mindent összevetve itt egy kis önmérsékletre intelek benneteket! Gondoljátok végig, hogyha legközelebb fizetésemelés lesz, mit lehetne azzal a pénzzel kezdeni? Lehet, hogy Te is felhalmozhatnál egy kisebb vagyont?

2.

A második tanulság számomra az, hogy egyre inkább nyitottak a részvénybefektetések, illetve az ingatlanbefektetések felé. Nyilván Norvégia a jövő generációinak teszi félre, tehát sok évtizedre, sőt évszázadokra tervezhetnek. Ez az időtáv sokkal hosszabb, mint amiben mi a hátralévő életünkre tervezhetünk. A tény azonban tény: Még ma – a magas részvényárfolyamok mellett is – növelik a részvényhányadot és az ingatlanok súlyát az állampapírok rovására. Az állampapírok és vállalati kötvények „csak” hitelviszonyt megtestesítő papírok, míg az ingatlan és a részvény esetén tulajdont szerzünk. Lehet, hogy tudnak valamit?

3.

Fontos megjegyezni, hogyha rövid távon gondolkozol, akkor ne vállalj nagy kockázatokat. Ha van vésztartalékként 1 millió forintod, akkor azt nem kell elvinned a tőzsdére! Ellenben, ha évtizedekben gondolkozol, – például a nyugdíjadra gyűjtesz – akkor nagyobb eséllyel nyersz, ha nemcsak állampapírokban, bankbetétben tartod a pénzed, hanem egy kicsit kockázatosabb eszközökben is – legalábbis a statisztika ezt bizonyítja. Ergo hosszabb távon gondolkodva lehetünk bátrabbak is.

 

Mi a valódi érték?

Elgondolkodtató, hogy most, amikor a tőzsdék a csúcson vagy legalábbis csúcs közelben vannak, a norvégok még mindig növelik a részvényhányadot. A kivárás vagy például az arany felvásárlás helyett ők most is részvényt és ingatlant vesznek. Ezen morfondírozva jutottam arra, hogy mi számít valódi értéknek. Alapvetően a norvégok 3 dologba tesznek pénzt: állampapír és vállalati kötvények, ingatlan, részvény. Nézzük, mik vannak emögött…

  • Az állampapír vagy vállalati kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Vagyis arról van szó, hogy kölcsönadom a pénzemet például a magyar államnak vagy egy nagyvállalatnak (pl. MOL, Raiffeisen) és ők megígérik, hogy lejáratkor kamatostul adják vissza azt. Magyarán szólva egy ígéretet kapok a pénzemért cserébe. Persze ezek a vállalatok, államok elég nagyok és valóban hatalmas esély van rá, hogy vissza fogják adni a pénzemet. Ám valljuk be őszintén, senki sem tudja évtizedekkel előre megmondani, hogy mi lesz az inflációval vagy a háború és béke kérdésével az adott országban. Emlékezzünk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt még az euró zónához tartozó Görögország sem tudta visszafizetni a lejáró állampapírokat… Szó mi szó, ez csak egy ígéret!

 

  • A részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Természetesen nem kockázatmentes, eshetnek a tőzsdék, sőt csődbe is mehet egy vállalat – ha a legrosszabb esetet nézzük. Egyébként, ha minden rendben megy és olyan részvényeket veszel, ami mögött egy jól működő vállalat van, akkor vagy osztalék ágon, vagy árfolyamnyereség ágon realizálhatod a nyereséget. Azaz, hogyha részvényben van a pénzed, akkor ott tulajdonosa is leszel a konkrét vállalatnak – ez ad némi biztonságérzetet.

 

  • Ha ingatlanokba fektetünk, konkrét tulajdonosai leszünk azoknak. A norvégok főleg ipari, kereskedelmi ingatlanokba fektetnek, amiket bérbe adva egy folyamatosan generálódó bevételt biztosítanak az alapnak. Magunkra vonatkoztatva és hosszú távon gondolkodva, egy plusz érv lehet – akárcsak a részvényeknél – hogy nem csupán egy ígéret, hanem kézzel fogható érték van a pénzed mögött.

 

Mibe fekteti a pénzét a norvég nyugdíjalap?

Most, hogy bepillantottunk a norvégok pénzügyeibe és az arról alkotott elképzeléseikbe, illetve levontunk a saját kis tanulságainkat is, lássuk a konkrét számokat és tényeket. Tavaly év végén az alap 66,3%-át tartották részvényekben, 30,7%-át kötvényekben, és a maradék 3%-ot ingatlanokban.

Ezt most úgy akarják megváltoztatni, hogy a kötvényeket leépítik, a részvények és ingatlanok arányát pedig növelik. Jelenleg úgy állnak, hogy 9158 vállalat részvényeibe fektetnek 73 országban, és a részvénypiacok 1,4%-át birtokolja ez az egyetlen alap. Az amerikai piacon 1930 cégbe fektettek be 245,36 milliárd dollár értékben az ingatlanokon és kötvényeken felül. Csak a miheztartás végett: Magyarországon 74 millió dollárnyi értékük van részvényekben.

Nézzünk néhány amerikai példát:

Fontos: ezeket csak az érdekesség kedvéért tekintettük át, értelemszerűen ez alapján ne hozz befektetési döntéseket! A tény az, hogy ők az egész piacot meg tudják venni, amit mi magánbefektetőként nyilván sosem fogunk tudni megtenni. Sem időnk, sem tudásunk, sem pénzünk nincs annyi, mint a norvég alapnak.

Mit vettek Magyarországon?

A norvégok összesen 9 hazai vállalat részvényeiből vásároltak. Természetesen befektettek a négy nagy cég részvényeibe: Magyar Telekom, MOL, OTP, Richter.

Az OTP-ben 0,21%-os aránnyal vannak jelen. Ha ezt dollárban nézzük, akkor az majdnem 24 millió dollárnyi részesedést jelent.

A MOL-ban szintén 0,21%-os a részesedési arány, vagyis 19 millió dollár.

Azán jön a Richter. 0,59%-kal legmagasabb részarányt képviseli, 21 millió dollárral.

A Magyar Telekomban csak 0,38%-os a részesedésük, bő 6 millió dollárral.

A kisebbekről se feledkezzünk meg: az Állami Nyomda, Cig Pannónia, Graphisoft Park, Rába, és Wáberer amikben szintén van részesedésük. Ez a 9 magyar részvény picivel több 74 millió dollárnyi vagyont jelent. Hazánk ingatlanjaiba nem fektettek be, ráadásul a jelenlegi magyar állampapírjaikat is értékesíteni fogják. Kiszállnak ezekből a befektetésekből, hogy a jövőben még inkább a részvények és az ingatlanok irányába fordulhassanak.

Mindent összevetve, a norvég minta számodra is érdekes lehetőségeket kínál! Ha a jövedelmed valahány százalékát félreteszed, vagy ezt követően minden fizetésemelést egy külön, saját alapba helyezel el, – legyen az akár állampapír, részvény vagy ingatlan, – néhány évtized alatt Te is felépítheted az anyagi biztonságodat, anyagi szabadságodat.

Segítségre van szükséged? link:  https://penzugyimegoldasok.hu/kapcsolat/

A norvég Kormányzati Nyugdíjalap oldalát itt találod: https://www.nbim.no

Ez is érdekelhet: https://penzugyimegoldasok.hu/mit-tanulhatunk-a-norvegoktol/

Egyszerű befektetési stratégiák

Úgy érzed, hogy nem érdekelnek a befektetések?

Vigyázz, könnyen kerülhetsz olyan helyzetbe, hogy mégis befektetési döntést kell hoznod. Ha például tagja vagy valamely nyugdíjpénztárnak, akkor már választottál befektetési portfóliót. Emlékszel még, mibe tetted a pénzed? Tudatos döntést hoztál?

Dönts az információk birtokában! Ebben a cikkben néhány alapfogalmat tisztázunk és adok két könnyen megvalósítható ötletet. Ez a cikk tényleg az alapokról szól, elsősorban azoknak készült, akik nem értenek a befektetésekhez.

Mit jelent a részvény? Mi a kötvény?

Mik azok a részvények? A részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Ha vásárolsz 10 db OTP részvényt, akkor egy kis részben a bank tulajdonosává válsz. Az esetleges nyereség két módon jelentkezhet: Emelkedhet az árfolyam és ha drágábban adod el a részvényeket, akkor ezt realizálod. A másik lehetőség  a haszonra a kifizetett osztalék. Ha egy vállalat nyereséges, akkor a közgyűlés dönthet úgy, hogy a nyereség egy részét kifizetik a tulajdonosoknak. Ez az osztalék. Ha vállalat növekedést tervez, akkor az osztalékot inkább befektetik, ha már a vállalat elérte a kívánt méretet, akkor valószínűbb az osztalék kifizetése. Fontos tehát, hogy a jól működő vállalatok esetében sem törvényszerű az osztalék kifizetése.

Mit jelent a kötvény? A kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényt veszel (például magyar állampapírt), akkor kölcsönadod a pénzed a kötvény kibocsájtójának, aki ezért kamatot fizet és megígéri, hogy lejáratkor visszakapod a tőkét.

A portfóliód felépítése

Ha befektetési portfóliót akarsz felépíteni, akkor érdemes meghatároznod a kockázatos, de várhatóan magasabb hozamú és a biztonságos, de várhatóan alacsonyabb hozamú eszközök arányát.

Különösen a részvények esetében nagyon fontos kérdés az időzítés. Mikor, mit vegyen a befektető? Hogyan döntenek a profik? Milyen elemzési módszerekkel vizsgálnak meg egy befektetési eszközt?

A technikai elemzés módszertana figyelmen kívül hagyja a részvényt kibocsátó vállalat elemzését, ehelyett a grafikonok, vagyis a piaci kereslet-kínálat alakulása, az árfolyamok változása alapján próbálják meghatározni az adott értékpapír árfolyamának jövőbeli mozgását. Ez a módszter főleg a rövid távú döntések meghozatalában segíthet.

A fundamentális elemzés ezzel szemben a vállalat valós belső értékét próbálja meghatározni. Warren Buffet, a világ egyik leggazdagabb embere is ezen elv alapján válogatja ki befektetési célpontjait. Ha egy vállalat valós belső értéke magasabb, mint a pillanatnyi tőzsedei ára, akkor közép és hosszú távon várható az adott részvény felértékelődése.

Ha Te félre akarsz tenni havi ötvenezer forintot a nyugdíjadra, akkor valószínűleg nem akarod megtanulni a különböző elemzési módszereket. A legtöbbeknek sem ideje, sem érdeklődése nincs ehhez.

Íme két egyszerű befektetési stratégia, melyet akár “készen” is megvehetsz egy alapkezelőtől, pénztártól vagy biztosítótól.

Az első stratégia szerint – figyelembe véve a kockázat tűrő képességedet – határozz meg egy részvény – kötvény arányt. A példa kedvéért dönthetsz úgy hogy 50% állampapír mellett 50% részvényhányadot tartasz. Negyedévente vagy félévente nézz rá a számládra. Ha részvények ára emelkedett, akkor a részvények eladásával (vagy új kötvénybe történő befektetéssel) egyenlítsd ki az arányt. Így a kockázatos részen elért magasabb hozam egy részét átteszed a biztonságosabb állampapírba. Ha a követekző negyedévben a részvények ára esik, akkor az állampapír részből átcsoportosítod a pénz egy részét részvényekbe, vagyis olcsóbban vásárolsz belőlük. Így működnek a vegyes befektetési alapok. Ha tehát tetszik ez a megközelítés, de nem akarsz ezzel foglalkozni és inkább egy alapkezelőre bízod a pénzedet, akkor nézz szét a vegyes befektetési alapok piacán.

A másik megközelítési mód a céldátumos befektetés. Az USA-ban nagy hagyománya van a nyugdíj célú megtakarításoknak. Az amerikai polgárok felismerték, hogy a részvénypiacok múltbéli teljesítménye jelentősen meghaladta az amerikai állampapírok hozamát, ugyanakkor a részvénybefektetések magasabb kockázatot hordoznak. Képzeld csak el, hogy mi történne, ha nyugdíj előtt fél évvel jönne egy 30-40%-os tőzsdei összeomlás… A megoldás az, hogy kezdetben magasabb részvényhányadot tartunk, majd ahogy öregszünk és közeledünk a céldátumhoz (például a nyugdíjbamenetelhez), úgy folyamatosan csökkentik a részvények arányát. Így 30 évesen akár 100% részvénybe teszik a pénzünket, míg 60 évesen már szinte csak állampapírba fektetik azt. Ha szeretnéd, egy kis odafigyeléssel te is összeállíthatsz és menedzselhetsz egy ilyen portfóliót, de ha inkább profikra bíznád a pénzed kezelését, akkor Magyarországon is találhatsz ilyen “kész” lehetőségeket. A céldátumos eszközalapokat elsősorban a biztosítóknál érheted el.

Összefoglalva: Ha érdekel a befektetések világa, akkor ezt a kis cikket tekintsd egy bevezetőnek. Ha azonban ez nem a Te világod, akkor is fontos, hogy tudd: Valamennyire értened kell ehhez. Az is a tudás egy szintje, hogy tudod azt, hogy mit nem tudsz. Ismerd meg és értsd meg az alapokat, majd ezt követően a konkrét befektetési döntéseket már rábízhatod az alapkezelőkre.

Ha bővebb információra van szükséged, írj és segítek. 🙂

Fontos: A fenti információk nem elegendőek a megalapozott befektetési döntés meghozatalához. Kérlek olvasd el az ÁSZF felelősségkizárásra vonatkozó részét! 

 

Mibe tegyem a pénzemet?

Mibe tegyem a pénzemet? Ezzel a kérdéssel találtátok meg. A kérdés nagyon jó, de nehéz megválaszolni. Nehéz megválaszolni, mivel befektetési tanácsot nem adhatok és nehéz megválaszolni azért is, mert a mai piaci környezetben szinte lehetetlen jó hozamú befektetéseket találni. Nézzük meg a lehetőségeket!

A részvénypiacok a 2008-2009-es mélyponthoz képest folyamatosan emelkedtek. Például az Apple részvénye a válság mélypontján 13-14 $-ba került, ma 190 $ egy darab részvény. Magyarországon az OTP Bank részvénye 1330 Ft volt, ma egy db részvény 10 000 Ft-ot ér. Óriási emelkedésen vannak túl a részvénypiacok és ez az emelkedő trend érezhetően megtört. Az elmúlt félévben inkább az oldalazás jellemző.

A jegybanki alapkamat és az állampapír hozamok az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkentek. A Magyar Nemzeti Bank alapkamata 2008-ban 11,5% volt, 2009-ben 9,5%, ma pedig 0,9 %. Ezt a kamatcsökkenést követték le a bankbetétek. Emiatt manapság a betéti kamatok között is nehéz elfogadható mértékűt találni. Ezzel párhuzamosan az állampapírhozamok is jelentősen csökkentek.

Ezek után nézzük meg az ingatlanokat. Az utóbbi években az ingatlan árak is nagyon elszálltak. Két-három évvel ezelőtt lakást szerettem volna vásárolni Székesfehérváron. A napokban kezembe kerültek az akkori jegyzeteim és megdöbbenve láttam, hogy azok az ingatlanok amiket akkor 10-11 millió Ft-ért drágának találtam, ma 15 millió Ft-ot érnek.

Mit lehet akkor tenni? Mibe érdemes fektetni? Mit csinálj a pénzeddel?

Azt javaslom, hogy előbb nézd meg: mi a célod ezzel az összeggel? Ha ez egy vésztartalék jellegű megtakarítás, akkor óva intelek attól, hogy a pénzed kockázatos eszközbe fektesd. Ha van félmillió Ft megtakarításod, tedd bankbetétbe vagy vegyél belőle állampapírt. Fogadd el az alacsony kamatot, inkább tegyél hozzá, gyarapítsd a megtakarításodat.

Ha nem vésztartalékról beszélünk, akkor esetleg nézhetsz másféle megoldásokat is, de én a mai piaci környezetben a hosszútávú befektetések esetén is óvatosabb hozzáállást javaslok. A hozam és a kockázat kéz a kézben járnak, kockázat nélkül nincs hozam. Néhány hónapja vásároltam egy Shangahai részvényekbe fektető alap jegyeiből, gondolván, hogy a Shangahai piac megnyitása miatt emelkedni fognak az árfolyamok. Hosszú távon is bízom abban a térségben, szerintem Kína még nagy növekedés előtt áll a követekző évtizedekben. Ugyanakkor negatív hatások is érvényesültek, jött Trump kereskedelmi háborúja, a nyári uborkaszezon és a tőzsdei oldalazás, lecsúszás. Így a várt nagyszerű befektetésem -11%-on áll… Ha eddig nem tőzsdéztél, akkor szerinem ne most kezdj hozzá.

Mit tegyél tehát?

Milyen megoldási lehetőségek vannak? Azt javaslom, hogy nézd meg, – ha már normális hozamot nem kaphatsz, csak nagy kockázat árán – hogy  van-e olyan állami támogatás vagy adókedvezmény, ami egy kis extra profitot hozhat ebben a kamatmentes világban.

Mire gondolok? Például arra, hogy a lakástakarékpénztáraknál 30 % állami támogatást kaphatsz a befizetéseidre. A Lakástakarékpénztár legalább négy éves folyamatos díjas megtakarítás, így nehezen összehasonlítható a részvény befektetéssel vagy állampapír vásárlással. Itt nem egyszeri befektetésről beszélünk, hanem folyamatosan hónapról-hónapra takarítasz meg havonta szerződésenként 20 000 Ft-ot. Gyakori, hogy a család minden tagja elindít egy ilyen megtakarítást, így két szülő és három gyermek esetén havi 100 000 Ft után igényelhető a 30% állami támogatás. Mivel a betéti kamat a lakástakarékoknál is alacsony, “csak” 10% körüli hozamot lehet elérni, ezt viszont OBA garanciával! A megtakarítást csak lakáscélra lehet elkölteni, de lakáscélú felhasználásnak minősül a lakáshitelbe való betörlesztés is.

Másik lehetőség az “extra hozamra” a személyi jövedelemadó kedvezmény. Pénzügyi termékeken keresztül sokféle adókedvezményt vehetsz igénybe. Ezek maximuma éves 280 000 Ft. Például van adókedvezmény lakáshitel törlesztésre, gyerekruha és tanszer vásárlásra, gyermek születésre,  privát egészségbiztosításra, táppénz kiegészítésre, gyógyszer vásárlására. Ezekről bővebben olvashatsz e-book-omban, melyet ajándékba adok valamennyi hírlevél feliratkozómnak.

Ha Te is szeretnéd megkapni az “Adófizetők figyelem! 544 300 Ft. Te elfogadnád?” című elektronikus könyvemet, akkor kattints ide!

Jogi figylemeztetés: A cikkben leírt információk nem elégségesek a megalapozott pénzügyi, befektetési döntések meghozatalához, az ebből eredő esetleges károkért felelősséget nem vállalok. További információkért olvasd el a honlap Általános Szerződési Feltételeit!

Mit tanulhatunk a norvégoktól?

Te szeretnél egy negyedév alatt 21 milliárd dollárt bukni? Mielőtt kapásból nemet mondnál, érdemes feltenni a kérdést: „Mennyiből buknék 21 milliárdot? Mennyi pénz maradna a bukás után?!”

Jelen esetben a norvég nyugdíjalap negyedéves vesztesége a fenti 21 milliárd dollár, de még így is maradt nekik 980 milliárd. Így ez már csak néhány százalékos veszteség. De mi is ez a norvég nyugdíj alap?

1998.-ban Norvégia gondolt egy nagyot és az ország vezetői – politikusoktól szokatlan módon – úgy döntöttek, hogy az olajbevételeik egy részét félreteszik. Akkor úgy tervezték, hogy a 2020-as évekre ez a megtakarítás a GDP 1,3-szorosára fog növekedni. Elszámolták magukat, az alap vagyona tavaly elérte a norvég GDP 2,5-szeresét, és története során először meghaladta az ezermilliárd dollárt.

Ezer milliárd dollár. Idén az első negyedévben a Bloomberg értesülése szerint ebből buktak 21 milliárdot. Az alap megcélzott részvényhányada 70%, így ekkora esés nem különös esemény, mindenesetre a szaksajtó számára ez egy érdekes hír.

Számomra sokkal érdekesebb azonban az, hogy egy viszonylag kis ország ekkora megtakarítást halmoz fel. Mondhatni példátlan. De mit tanulhatunk ebből?

Az első tanulság: Évtizedeken át, folyamatosan fektesd be a jövedelmed egy meghatározóan nagy részét.

Norvégia 20 éven át évről-évre folyamatos megtakarítással építette fel ezt az elképzelhetetlenül nagy vagyont. Te képes vagy húsz éven át folyamatosan megtakarítani? Hogyan tudod rávenni magad arra, hogy húsz éven át befektesd a jövedelmed egy meghatározóan nagy részét? Egy egyszerű módszer lehet az, hogy előbb befekteted például a jövedelmed 20%-át, majd a maradék pénzből éled az életed. Még látványosabb lesz az eredmény, ha a teljes családi költségvetésben gondolkozol.

Nézzünk egy példát: Egy fiatal pár Székesfehérváron vesz egy új építésű lakást, melynek a havi törlesztőrészlete 100 000 Ft. E mellett befektetnek további havi 100 000 Ft-ot. Lehetséges-e a százezres törlesztő mellett ennyi pénzt félretenni? Szerintem igen, hiszen vannak olyan családok, akik havi százezer forinttal kevesebbet keresnek, s ők is megélnek valahogy. Munkám során több ezer család pénzügyeibe nyertem betekintést és azt tapasztaltam, hogy a rendelkezésre álló anyagi forrásokat bárki képes elkölteni. Mindegy, hogy havi százezret keresel vagy félmilliót, mindkét összeget el tudod költeni. Egy jó módszer lehet az, hogy előbb „eldugod magad elől a pénzt” és a maradékból élsz meg.

A második tanulság: Ne nyúlj a pénzhez! Ne vágd le az aranytojást tojó tyúkot!

A norvégok 2016.-ig nem nyúltak a tartalékhoz, akkor aztán a norvég politikusok is elgyengültek… Te meddig bírod? Hány évig tudsz megtakarítani úgy, hogy közben nem veszel ki pénzt a befektetésből?

A kamatos kamat hatásával fantasztikus eredményeket érhetsz el, de a megtakarítási idő hossza alapvetően határozza meg az eredményt. Ha például éves 5% hozam mellett befektetsz évente 600 000 Ft-ot 10 év múlva 7 924e Ft-od lesz, 20 év múlva már 20 831e Ft, míg 30 év múlva több, mint  41 853e Ft lesz a befektetésed értéke. Emiatt mondta Albert Einstein állítólag azt, hogy: „A világ legnagyobb csodája a kamatos kamat.”

Norvégia erőforrásai

Ha már Norvégia, engedjetek meg néhány személyes gondolatot. Tavaly nyáron Norvégiában nyaraltunk. A norvég nyár nagyon érdekes. A csúcshőmérséklet 18-20 C fok körül alakul, ez a norvég „kánikula”. Nyáron gyakran esik az eső, a többi évszakban pedig magyar szemmel nézve hosszúak az éjszakák, rövidek a nappalok ráadásul nagyon hideg van. Nem épp ideálisak a körülmények, de a norvégok ügyesen gazdálkodnak azokkal az erőforrásokkal, amivel rendelkeznek. Az olajipar mellett számottevő bevételük van a turizmusból. A tenger, a csodálatos fjordok, az ezer méteres hegyek vonzzák a turistákat. A norvég halászat is vezető helyen áll Európában. Élnek a lehetőségeikkel. Mondhatod ez természetes.

Elméletben természetes, de Te vajon kihasználod a lehetőségeidet? Élsz az erőforrásaiddal? A lehetőségek kicsinek látszódnak akkor, amikor jönnek és nagynak akkor, amikor már elmentek. A norvégok száz év múlva már nem tudnának az olajbevételekből tőkét felépíteni, mert ez a lehetőség most van. Te sem tudsz hetven évesen tőkét felépíteni, mert ez a lehetőség most van. Itt és most.

Flamban a folyó partján megfigyeltem a norvég vadkacsákat. A folyó erős sodrással haladt a tenger felé. Lefelé úszva a kacsák nyugodt tempóval hajtották magukat előre. Fontos, hogy a sodrásirányban is hajtaniuk kell, mert csak így tudják irányítani magukat. A tengerhez közeledve aztán irányt váltottak és erőteljes lábtempóval indultak felfele a folyón.

A norvég vadkacsák nagyon bölcsek. Tudják, hogy nem sodródhatnak az árral, hajtaniuk kell magukat. Cselekednek. Mi emberek is tanulhatunk tőlük.