Napi archívum: április 16, 2019

Mibe fekteti a pénzét a világ legnagyobb alapja?

Kíváncsi vagy, hogy milyen befektetési döntéseket hoznak a legnagyobbak? Tarts velem, tanuljunk együtt a legjobbtól!

A napokban olvashattuk, hogy a norvég nyugdíjalap eladja tíz országban lévő állampapírjait, vállalati kötvényeit. E döntés áldozatául estek a magyar állampapírok is. De mi van a döntés hátterében? Mit kezdenek az ebből származó nem kevés pénzzel? És főként: mit tanulhatunk mi ebből? Állítsuk fel a párhuzamokat és vonjuk le együtt a következtetéseket, tanulságokat! Hidd el, számodra is érdekes lesz…

Egy bölcs döntésből hihetetlen vagyon

Mindig is inspirálónak tartottam a norvégok előrelátását pénzügyi területen. A nyugdíjalapot 1990-ben hozták létre azzal a céllal, hogy az olajkitermelésből, feldolgozásból származó bevételt félretegyék rosszabb időkre, a jövő generációi számára. Bölcs gondolat, hiszen hiába éli fénykorát az olajkitermelés, és hiába dübörög a piac, az olaj véges! Ráadásul a technológiai újítások, változások következtében úgy 20-40 évre predesztinálva már nem lesz akkora szükség a kőolajszármazékokra, kőolajból készült termékekre, mint most.

Ezen megfontolásból döntöttek úgy, hogy a bevételt nem felélni fogják, hanem félretenni. Talán nem is gondolnád, de nemcsak az a gond, hogyha egy embernek (vagy országnak) nincs pénze, hanem az is, hogyha van: mibe tegyük? Hogyan őrizzük meg a pénz értékét?

Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a norvég nyugdíjalapnak tényleg van pénze. Nézzük a matekot: A tőzsdei kapitalizáció alapján, jelenleg a norvég nyugdíjalap birtokolja a világ teljes részvényvagyonának az 1,4%-át!!! Ez egy brutálisan nagy szám… Vajon hogyan jutottak el ide?

 

A norvég nyugdíjalap története

Az első pillanattól kezdve csak Norvégián kívül fektették be a pénzüket annak érdekében, hogy ne hevítsék túl a saját gazdaságukat. A befektetéseik közt szerepel az állampapír, a vállalati kötvény, a részvény és az ingatlan is. Hogy ezt milyen arányban teszik, arra később visszatérek. Előtte – a tisztább kép érdekében – nézzünk egy rövid történeti áttekintést.

1966 és 1970 között 37 darab kutat fúrtak, akkor kezdték el keresgélni a kőolajat a tenger alatt. A kezdeti próbálkozások sikerrel jártak, 69-ben meg is találták az első, nem mellesleg hatalmas olajmezőt az Északi tengeren… És ez innentől, ahogy mondani szokás, már történelem!

1971-ben kezdték meg a kitermelést és 74-ben a norvég Pénzügyminisztérium már el is kezdte vizsgálni, hogy mit lehetne kezdeni ezzel a megtermelt vagyonnal, hogyan lehetne azt „félretenni” a jövő generációinak.

1983-ban aztán javaslatot is tettek, hogy hogyan kellene ezt az olajvagyont befektetni, ám a jogszabályok elég lassan születtek meg. Végül 1990-ben hozták meg ezt a törvényt, viszont az első átutalás, az első befektetés 1996-ban történt csak meg, tehát nem is olyan rég. Kezdetben külföldi állampapírokba fektettek, majd 1997-ben úgy döntöttek, hogy a vagyon 40%-át részvényekben is tarthatják.

2000-ben fordultak a feltörekvő piacok irányába. Először fejlett részvényekbe fektettek, majd csak az idő múlásával – ahogy nőtt a vagyon – nyitottak a fejlődő piacok például Ázsia, Afrika irányába.

2002-ben döntöttek úgy, hogy az állampapírok mellett már vállalati kötvényeket is vásárolnak, s mindezt megkoronázták 2004-ben az etikai irányelvek bevezetésével. A kizsákmányolás, korrupció, környezetszennyezés innentől tabuvá vált, csak etikusan működő vállalatok részvényeibe fektetnek. Nem is kell találgatnunk, hogy egyes vállalatok részvényeivel miért nem foglalkoznak, hiszen a határozatok nyilvánosan elérhetőek. Ezekben kifejtik, hogy miért szálltak ki bizonyos befektetésekből.

2006-ban az alapot Kormányzati Kőolajalapról átkeresztelték Kormányzati Nyugdíjalapra. Érdekesség, hogy jogilag nem köti őket semmi a nyugdíjhoz, magyarul ezt a pénzt bármire felhasználhatnák, nem kizárólag nyugdíjra.

2007-ben döntöttek úgy, hogy a 40%-os részvényhányadot megemelik 60%-ra, illetve ezzel egyidőben a nagy vállalatok részvényei mellett a kis kapitalizációjú vállalatokat is elkezdték vásárolni. Ekkor döntöttek arról is, hogy az alap vagyonát részvények és kötvények mellett ingatlanokba is tehetik, a gyakorlatban viszont még nem indultak el az ingatlanbefektetések.

2008-ban a válság őket sem kímélte, sőt… 23,3 %-os veszteséget ért el az alap. Igaz ekkor sem kellett félteni őket: amit elvesztettek 2008-ban, azt visszahozták a következő évben. 2009-ben, nemcsak hogy visszanyerték ezt a „kis” mínuszt, hanem +25,6%-os hozammal az eddigi legjobb évüket tudták zárni.

Ezt követően 2011-ben az első ingatlanbefektetések is megkezdődtek… sikeresen, így 2017-ben úgy döntöttek, hogy az ingatlanok részarányát akár 7%-ra is emelheti a vagyonkezelő. Ez volt az a bizonyos év, amikor az alap vagyona meghaladta az 1000 milliárd USA dollárt, magyarul a billiót, ami szinte már-már felfoghatatlan szám.

2018-ban úgy döntöttek, hogy maximum 70%-ig növelik a részvényhányadot. De, a töri órának vége, nézzük, mit profitálunk mi ebből…

 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

1.

Az első ilyen érdekes felvetés az, hogyha nálatok otthon a családban fizetésemelés történik vagy nagyon beindul a vállalkozásotok és megnő a család bevétele, akkor Te mit lépsz erre?

Ugye Norvégia elmélete és gyakorlata az, hogy nem költjük el a növekményt, hanem befektetjük azt… Itt egy milliókat érő ötlet, viszont a háztartások gyakorlata mást mutat. Tapasztalataim szerint, ha a családok egy kis többletbevételhez jutnak, akkor azt nem minden esetben fektetik nyugdíjbiztosításba vagy ingatlanokba, hanem… elköltik azt.

 

Mindent összevetve itt egy kis önmérsékletre intelek benneteket! Gondoljátok végig, hogyha legközelebb fizetésemelés lesz, mit lehetne azzal a pénzzel kezdeni? Lehet, hogy Te is felhalmozhatnál egy kisebb vagyont?

2.

A második tanulság számomra az, hogy egyre inkább nyitottak a részvénybefektetések, illetve az ingatlanbefektetések felé. Nyilván Norvégia a jövő generációinak teszi félre, tehát sok évtizedre, sőt évszázadokra tervezhetnek. Ez az időtáv sokkal hosszabb, mint amiben mi a hátralévő életünkre tervezhetünk. A tény azonban tény: Még ma – a magas részvényárfolyamok mellett is – növelik a részvényhányadot és az ingatlanok súlyát az állampapírok rovására. Az állampapírok és vállalati kötvények „csak” hitelviszonyt megtestesítő papírok, míg az ingatlan és a részvény esetén tulajdont szerzünk. Lehet, hogy tudnak valamit?

3.

Fontos megjegyezni, hogyha rövid távon gondolkozol, akkor ne vállalj nagy kockázatokat. Ha van vésztartalékként 1 millió forintod, akkor azt nem kell elvinned a tőzsdére! Ellenben, ha évtizedekben gondolkozol, – például a nyugdíjadra gyűjtesz – akkor nagyobb eséllyel nyersz, ha nemcsak állampapírokban, bankbetétben tartod a pénzed, hanem egy kicsit kockázatosabb eszközökben is – legalábbis a statisztika ezt bizonyítja. Ergo hosszabb távon gondolkodva lehetünk bátrabbak is.

 

Mi a valódi érték?

Elgondolkodtató, hogy most, amikor a tőzsdék a csúcson vagy legalábbis csúcs közelben vannak, a norvégok még mindig növelik a részvényhányadot. A kivárás vagy például az arany felvásárlás helyett ők most is részvényt és ingatlant vesznek. Ezen morfondírozva jutottam arra, hogy mi számít valódi értéknek. Alapvetően a norvégok 3 dologba tesznek pénzt: állampapír és vállalati kötvények, ingatlan, részvény. Nézzük, mik vannak emögött…

  • Az állampapír vagy vállalati kötvény egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Vagyis arról van szó, hogy kölcsönadom a pénzemet például a magyar államnak vagy egy nagyvállalatnak (pl. MOL, Raiffeisen) és ők megígérik, hogy lejáratkor kamatostul adják vissza azt. Magyarán szólva egy ígéretet kapok a pénzemért cserébe. Persze ezek a vállalatok, államok elég nagyok és valóban hatalmas esély van rá, hogy vissza fogják adni a pénzemet. Ám valljuk be őszintén, senki sem tudja évtizedekkel előre megmondani, hogy mi lesz az inflációval vagy a háború és béke kérdésével az adott országban. Emlékezzünk csak arra, hogy néhány évvel ezelőtt még az euró zónához tartozó Görögország sem tudta visszafizetni a lejáró állampapírokat… Szó mi szó, ez csak egy ígéret!

 

  • A részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. Természetesen nem kockázatmentes, eshetnek a tőzsdék, sőt csődbe is mehet egy vállalat – ha a legrosszabb esetet nézzük. Egyébként, ha minden rendben megy és olyan részvényeket veszel, ami mögött egy jól működő vállalat van, akkor vagy osztalék ágon, vagy árfolyamnyereség ágon realizálhatod a nyereséget. Azaz, hogyha részvényben van a pénzed, akkor ott tulajdonosa is leszel a konkrét vállalatnak – ez ad némi biztonságérzetet.

 

  • Ha ingatlanokba fektetünk, konkrét tulajdonosai leszünk azoknak. A norvégok főleg ipari, kereskedelmi ingatlanokba fektetnek, amiket bérbe adva egy folyamatosan generálódó bevételt biztosítanak az alapnak. Magunkra vonatkoztatva és hosszú távon gondolkodva, egy plusz érv lehet – akárcsak a részvényeknél – hogy nem csupán egy ígéret, hanem kézzel fogható érték van a pénzed mögött.

 

Mibe fekteti a pénzét a norvég nyugdíjalap?

Most, hogy bepillantottunk a norvégok pénzügyeibe és az arról alkotott elképzeléseikbe, illetve levontunk a saját kis tanulságainkat is, lássuk a konkrét számokat és tényeket. Tavaly év végén az alap 66,3%-át tartották részvényekben, 30,7%-át kötvényekben, és a maradék 3%-ot ingatlanokban.

Ezt most úgy akarják megváltoztatni, hogy a kötvényeket leépítik, a részvények és ingatlanok arányát pedig növelik. Jelenleg úgy állnak, hogy 9158 vállalat részvényeibe fektetnek 73 országban, és a részvénypiacok 1,4%-át birtokolja ez az egyetlen alap. Az amerikai piacon 1930 cégbe fektettek be 245,36 milliárd dollár értékben az ingatlanokon és kötvényeken felül. Csak a miheztartás végett: Magyarországon 74 millió dollárnyi értékük van részvényekben.

Nézzünk néhány amerikai példát:

Fontos: ezeket csak az érdekesség kedvéért tekintettük át, értelemszerűen ez alapján ne hozz befektetési döntéseket! A tény az, hogy ők az egész piacot meg tudják venni, amit mi magánbefektetőként nyilván sosem fogunk tudni megtenni. Sem időnk, sem tudásunk, sem pénzünk nincs annyi, mint a norvég alapnak.

Mit vettek Magyarországon?

A norvégok összesen 9 hazai vállalat részvényeiből vásároltak. Természetesen befektettek a négy nagy cég részvényeibe: Magyar Telekom, MOL, OTP, Richter.

Az OTP-ben 0,21%-os aránnyal vannak jelen. Ha ezt dollárban nézzük, akkor az majdnem 24 millió dollárnyi részesedést jelent.

A MOL-ban szintén 0,21%-os a részesedési arány, vagyis 19 millió dollár.

Azán jön a Richter. 0,59%-kal legmagasabb részarányt képviseli, 21 millió dollárral.

A Magyar Telekomban csak 0,38%-os a részesedésük, bő 6 millió dollárral.

A kisebbekről se feledkezzünk meg: az Állami Nyomda, Cig Pannónia, Graphisoft Park, Rába, és Wáberer amikben szintén van részesedésük. Ez a 9 magyar részvény picivel több 74 millió dollárnyi vagyont jelent. Hazánk ingatlanjaiba nem fektettek be, ráadásul a jelenlegi magyar állampapírjaikat is értékesíteni fogják. Kiszállnak ezekből a befektetésekből, hogy a jövőben még inkább a részvények és az ingatlanok irányába fordulhassanak.

Mindent összevetve, a norvég minta számodra is érdekes lehetőségeket kínál! Ha a jövedelmed valahány százalékát félreteszed, vagy ezt követően minden fizetésemelést egy külön, saját alapba helyezel el, – legyen az akár állampapír, részvény vagy ingatlan, – néhány évtized alatt Te is felépítheted az anyagi biztonságodat, anyagi szabadságodat.

Segítségre van szükséged? link:  https://penzugyimegoldasok.hu/kapcsolat/

A norvég Kormányzati Nyugdíjalap oldalát itt találod: https://www.nbim.no

Ez is érdekelhet: https://penzugyimegoldasok.hu/mit-tanulhatunk-a-norvegoktol/

Adósság-kalauz – Csinálj jó adósságot a rossz adósságból!

Nyaralás előtt mindig gondolkodóba esek, hogy milyen útravalót, tanulnivalót vigyek magammal. Most sem volt ez másképp. A könyveket pásztázva álltam a polc előtt, míg végül megakadt a szemem Robert T. Kyosaki Adósság-kalauz című könyvén. Rég megvettem már, de el még nem olvastam. „Adósság-kalauz” – valahogy nem vonzott… Aztán megakadt a szemem az alcímen: „Csinálj jó adósságot a rossz adósságból!” Gondoltam egynek jó lesz és beraktam a kézipoggyászomba. Szerencsére nem ért csalódás, annál inkább kellemes meglepetés, s most el is mondom, hogy miért…

Neked is szól!

Igaz, a címe csalóka, de a könyv nem csak azoknak való, akik úsznak az adósságban. Sőt: Kyosaki egyik fő tanítása az, hogy tegyünk különbséget a jó és a rossz adósság között. Az egyik felemel és gazdaggá tesz, a másik a szegénységbe taszít.

Hogyan tudsz a hitelek segítségével gazdagságot építeni magadnak? Milyen gondolkodás szükséges a meggazdagodáshoz? A saját utadat neked kell kitaposnod, de a könyv más nézőpontba helyezheti a hitelekhez való viszonyodat, megváltoztathatja gondolkodásodat.

Magyarán szólva ezt a könyvet akkor is ajánlom, ha adósságokkal küszködsz, és akkor is, hogyha nem, csupán fejlesztenéd a pénzügyi intelligenciádat és érdekel a meggazdagodás lehetősége.

 

„A hitelkártyák szétvagdosásának ára”

Példaként hadd említsem meg a könyv negyedik fejezetét. Had idézzem az egyik kedvenc gondolatomat: „Mi a baj a hitelkártyák szétvagdosásával? Szerintem a hitelkártyák szétvagdosása olyan, mint amikor valaki úgy akar lefogyni, hogy éhezik. Kitartóan koplal egy hónapig, három sárgarépa a napi ebédje és vacsora után egy deci joghurt a desszertje. 30 nap elmúltával nem bírja tovább. Vásárlás közben egy édességgyár reklámügynöke megkínálja egy csokis süteménnyel…” és nem is kell tovább vinnem a szálat, biztos vagyok benne, hogy te is jól ismered a folytatást. Senkinek sem idegen a jojó effektus, legyen akár tapasztalt fogyókúrázó vagy örökké karcsú laikus. Ez az a fajta diéta, ami garantáltan nem működik…

Nos, ugyanez a helyzet pénzügyi területen a hitelekkel, a pénzügyi tudatossággal. Hogyha valaki összevágja a hitelkártyáját, akkor talán kijelenthetjük, hogy kevesebb lesz a rossz (!!!) adóssága. Vajon ugyanilyen egyértelmű, hogy ezzel az egyetlen egy nyisszantással elérte a mindenki által áhított anyagi jólélet is? Nem… ez még édeskevés ahhoz, hogy valaki gazdaggá váljon.

 

Jó hitel, rossz hitel

Fontos megkülönböztetnünk a kettőt egymástól; ebben segít nekünk Kyosaki. Lássuk miről is van szó! A jó hitelek elsődleges ismérve, hogy pénzt hoznak a házhoz. Például, ha hitelből vásárolsz egy ingatlant, amit ezt követően bérbe is adsz, akkor gyakorlatilag a bérlőd fizeti ki a Te ingatlanodat… vagyis ez a hitel gazdaggá tesz téged. Ellenben, ha hitelből vásárolsz egy új televíziót vagy egy új PlayStation-t, akkor az nem a legbölcsebb döntés. Miért? Egyrészt semmilyen hasznot nem hoz, másrészt ezek a műszaki cikkek relatív gyorsan elavulnak és veszítenek az értékükből. Ráadásul a kiadott hitelkamat a hitelnyújtót gazdagítja, téged pedig szegényebbé tesz.

Nézzünk egy másik megkülönböztetési módot! A jó hitelek általában fedezett hitelek. A legjobb példa rá a lakásvásárlási kölcsön. Talán még az autóhiteleket is ide vehetjük, bár befektetési célra ez sem az igazi, hiszen a járművek is sokat veszítenek az értékükből. A rossz hitelek mögött azonban általában nincs fedezet; igénylésekor csak a jövedelmet vizsgálja a bank. Ezek az áruvásárlási hitelek, személyi kölcsönök, hitelkártyák, melyek meglehetősen drága termékek a fedezet hiánya, a nagyobb kockázat miatt.

A kamat mértéke is segít megítélni a hitel milyenségét. Jellemzően a jó hiteleket alacsony kamattal adják hosszú távra. Ezek akár 20-30 évre is elérhetőek 4-5%-os kamat mellett, míg a fogyasztási, vagyis a rossz hitelek jellemzően sokkal rövidebbek, viszont annál magasabb kamattal rendelkeznek.

 

Mi lehet a meggazdagodás receptje?

Az első és legfontosabb lépés, hogy amint lehet, építsd le a rossz adósságaidat! Szabadulj meg tőlük, s ha kell, valóban vágd szét a hitelkártyáidat! Enélkül nem lehet az anyagi biztonság mezejére lépni!

A következő lépéshez szükséged lesz egy jó adag bátorságra, valamint kellő pénzügyi műveltségre és tudásra is. Ha mindezt sikerült összegyűjtened, akkor alaposan gondold végig, hogyan tehetsz szert gazdagságra a hitelek felhasználásával.

Kyosaki arról ír, hogy egy 10% önerőből vásárolt ingatlan, hosszú futamidejű (20-30 éves) lakáshitellel egyértelműen jobb befektetés, mint egy ugyanekkora önerőből vásárolt részvény. Nézzünk egy példát: Van 10 000 dollárod. A kérdés: Ingatlanba fektesd a pénzt vagy részvénybe? Ha 10% önerővel vásárolunk egy 100.000 dollár értékű ingatlant, akkor ahhoz 10.000 dollárt kell befektetnünk. Ha a vétel jó áron történik és a vásárolt ingatlant bérbe adjuk, akkor a bérleti díjak fedezik a hitel havi költségeit. A hitel lejártakor lesz egy 100 000 dollár bekerülési árú ingatlanunk, ami akkor már valószínűleg többet fog érni és e felett az emelkedő bérleti díjakból is extra nyereség származik.

Ha az egyszerűség kedvéért 10%-os hozamot feltételezünk a részvény és az ingatlan esetén is, az ingatlanon elért nyereségünk azért lesz mégis több, mert ott nem a tízezer dollár, hanem a százezer dollár kezdeti érték „kamatozik”.

A fenti gondolatsor Magyarországon nem teljesen állja meg a helyét, hisz nálunk az ingatlanvásárláshoz legalább 20% önerő szükséges, valamint Kyosaki a fenti példában nem számol az adózással, a kiadatlansági tényezővel, a felújítási igénnyel. Emiatt ezt csak egy kiinduló ötletnek tekintsd! Tervezem, hogy néhány hónapon belül készítek egy a magyar sajátosságokat figyelembe vevő anyagot, melyet megosztok majd a követőimmel. Ha még nem tetted meg, akkor ez eggyel több ok, hogy feliratkozz a hírlevelemre és a Facebook csatornámra.

 

Csak óvatosan!

Természetesen minden éremnek két oldala van, így nem árt leszögezni: a hitel veszélyes!  Ahogy Kyosaki írja: „Elismerem, sok embernek jó tanács a hitelkártyák szétvágása alapvető pénzügyi megfontolások alapján. De nem használ az adósságok visszafizetése annak, aki gazdag akar lenni és élvezni akarja az életet. Ha valaki gazdagságra vágyik, tudnia kell, miként halmozhat fel több adósságot. Meg kell tanulnia tisztelni az adósság hatalmát és kihasználni azt. Tehát aki nem akarja megtanulni, hogyan tisztelje és használja ki az adósság hatalmát, az jól teszi, ha apró darabokra vágja a hitelkártyáit. Mindkét döntésért más-más árat kell fizetni.”

Ergo, ha a hitelek hatástöbbszöröző erejét kihasználva akarsz meggazdagodni, akkor elengedhetetlen, hogy tisztában légy azzal, hogy ez egy kockázatos eszköz! Egy roppant rizikós fegyver és ehhez bizony képezned kell magad!

Javaslom, hogy olvasd el a kalauzt, hiszen segít stabilitást teremteni a pénzügyeid terén, illetve hasznos ötleteket meríthetsz belőle.

A könyvet Magyarországon a Bagolyvár Kiadó adta ki. A könyvesboltokban így találod meg: Robert. T. Kyosaki és Sharon L. Lechter: Adósság-kalauz Csinálj „jó adósságot” a „rossz adósságból”!